A könyvelői piac sajátosan alakul Magyarországon, mert nincs német mintájú könyvelőirodai standard követelményrendszer és arra a Nemzetgazdasági Minisztérium nemet mondott 2016-ban, pedig az elmúlt évtizedben már meg is szilárdult volna, azonosítva a piaci szereplőket. Ezért is érdemes áttekinteni a széttagolt magyar könyvelői piacot, amelyhez nem állnak rendelkezésre megbízható adatok.
Hány könyvelő van Magyarországon?
Akár 20 milliós árbevételig lehet legalább mérlegképes könyvelői regisztráció nélkül kettős könyvvitelű cégre számviteli beszámolót összeállítani, de egyéni vállalkozót, őstermelőt bárki könyvelhet és még ott vannak a munkavállalóként, képesítési nélküli könyvelők és a zugkönyvelők is. Ezért a piac alsó szegmensét igencsak nehéz megmérni.
A minisztériumi nyilvántartás szerint közel 50 ezer könyvelő rendelkezett érvényes mérlegképes könyvelői regisztrációval, akik – a továbbképzési kötelezettség miatt – aktívnak tekinthetőek. Ezt a kört kiegészítik az adótanácsadók és a könyvvizsgálók, akik szintén könyvelhetnek (ahogy én is). Ez alapján 63 ezres könyvelői összlétszámot lehet valószínűsíteni, amelyből 72%-ot tehetnek ki a mérlegképesek.
| Kategória megnevezése | Becsült létszám (fő) | Megjegyzés |
| Mérlegképes könyvelők | 50 000 | Érvényes minisztériumi regisztrációval rendelkezők |
| Könyveléssel foglalkozó adótanácsadók | 1 000 | Regisztrált adótanácsadók, akik könyvelési szolgáltatást is nyújtanak |
| Könyveléssel foglalkozó könyvvizsgálók | 1 000 | Kamarai tag könyvvizsgálók saját praxisban vagy irodában |
| Képesítés nélküli könyvelők | 8 000 | képesítés nélküli könyvelők, munkavállalók |
| Zugkönyvelők | 3 000 | Szürke zóna, bejelentés és számlázás nélkül dolgozók |
| Összesen | 63 000 | A becsült teljes piaci összlétszám |
A 6920 kódú számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői főtevékenységgel – az OPTEN adatai szerint – 32.570 élő adószámmal rendelkező cég található, de ezek között számos üres, nem is rendelkezik árbevétellel, viszont a lista tetején olyan service center van köztük, amelyek nem a magyar piacra dolgoznak. Az adatok tehát ebből az irányból se közelíthetőek jól és a témáról szóló vezető cikkben is számos torzító becslés szerepel. Becsülni a piac ismeretével jobban lehet, ezért saját elemzésbe kezdtem.
Mitől jó egy könyvelőiroda?
A könyvelőirodák akkor működnek jól, ha magas szaktudású partnerek tulajdonában van, de ez a multinacionális struktúra, ami gyakran megfizethetetlen a KKV szektor számára. A kisebb vállalkozások akkor járnak jól a könyveléssel, ha egy praxisjellegű könyvelőirodát választanak, ahol egy, vagy néhány szakmailag elkötelezett csúcsvezető tulajdonol, a megfelelő irodai és informatikai infrastruktúrával és némi saját vagyonnal is rendelkezik. A többmillió forintos fedezetet nyújtó felelősségbiztosítás ebben a körben magától értetődik. Ebből a legjobb ár-érték arányú felelősségbiztosítást az MKOE nyújtja.
Megbecsülendő az önálló, egyszemélyes könyvelő is, de itt túl sokszor lehet látni kilengéseket, fantomizálódást, vagy ghosztolást, viszont ők azok, akik a legjobb áron tudnak könyvelési szolgáltatást vállalni. Ezek a könyvelők ritkán adják át a könyvelőszoftver adatmentését, pedig ez a könyvelési adatvagyon az ügyfél (vagy munkáltató) tulajdona.
Piaci szegmensek
A piaci folyamatokat figyelve, 6 szegmens megkülönböztetése célszerű a magyar könyvelői piacon és egyedi felosztás szükséges, az adatok nagyvonalú becslésével:
- A BBJ listája alapján és saját felmérések alapján nagyjából két tucat nagy, multinacionális kapcsolatokkal rendelkező könyvelőiroda van Magyarországon, ők többezer munkavállalót foglalkoztatnak.
- Őket követi az a nagyjából 300-400 közepes iroda, ahol az összesített árbevétel meghaladja a 300-400 milliós árbevételt, itt általában már van könyvvizsgálati üzletág, de nem azért, hogy a lekönyvelt cégeket ugyanott le is vizsgálják, mert ez az ügyfélnek biztosan nem jó.
- A harmadik üzleti szegmens a miniirodák, ahol a tulajdonos néhány bizalmas munkatársával igyekszik kiszolgálni legfeljebb száz-kétszáz ügyfelet. Ilyen könyvelőirodából már jóval több, közel háromezer lehet, aminek a fele működhet a fővárosban. Az első három piaci szegmens nagyjából húszezer könyvelőt foglalkoztat.
- Van azonban egy negyedik piaci szegmens is, amely további 20 ezer könyvelőt jelent, amelyek rendre egyszemélyes vállalkozások és legfeljebb pár tucat ügyfelet szolgálnak ki, nem ritkán másodállásban. Más EU tagországokban szokatlan, hogy ilyen szétaprózódott a piac és nem ment végbe koncentráció.
- Az ötödik, mintegy húszezres szegmens a munkavállalóként könyvelést vállaló személyek, akik egyre gyakrabban vállalkozóként látják el a feladatot, hiszen Magyarország az „együgyfeles” vállalkozói/megbízási jogviszony se minősül munkavállalásnak, ha van némi otthoni munkavégzés, saját eszköz és saját időbeosztás. A témát egy hatályon kívül helyezett minisztériumi irányelv „szabályozza”…
- A piaci torta utolsó – nem elhanyagolható része – a zugkönyvelők háromezer főre becsülhető tábora lehet. Ők valamilyen állami állás mellett, vagy eltiltás miatt, vagy más okból való rejtőzködés okán nem „látszanak” és a szürke zónában mozognak, magyarul a szolgáltatásukért ritkán szoktak számlát adni.
| # | Piaci szegmens | Becsült létszám (fő) | Arány a piacon (%) | Jellemző működési forma | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|---|
| 1 | Nagy, multinacionális könyvelőirodák | 3 000 | 4,8% | Nemzetközi háttér, komplex szolgáltatások | BBJ és OPTEN listák alapján |
| 2 | Közepes könyvelőirodák | 7 000 | 11,1% | 300–400 mFt+ árbevétel, külön audit üzletág | Könyvvizsgálat elkülönítve |
| 3 | Miniirodák | 10 000 | 15,9% | Tulajdonos + kis csapat, 100–200 ügyfél | nagyjából a fele Budapesten |
| 1–3 összesen | Szervezett irodai piac | 20 000 | 31,7% | ||
| 4 | Egyszemélyes könyvelő vállalkozások | 20 000 | 31,7% | Egyéni vállalkozás, kevés ügyfél | Piaci szétaprózódás |
| 5 | „Munkavállalóként” dolgozó vállalkozó könyvelők | 20 000 | 31,7% | Munkavállalók és együgyfeles vállalkozók | Szabályozási anomália |
| 6 | Zugkönyvelők (szürke zóna) | 3 000 | 4,8% | Rejtett, számla nélküli működés | Kontroll- és kockázati tényező |
| Összesen | 63 000 | 100% |
A könyvelés jövője
A könyvelési biznisznek talán még van egy jó évtizede, de 2040-re azt vizionáltam, hogy a KKV körben az teljesen automatizálhatóvá válik, ráadásul ezt – az újságírói felületesség ellenére – egyáltalán nem a mesterséges intelligenciának tulajdonítottam, hanem fejlett szoftvereknek és az állami intézkedéseknek. Erről bővebben az MKOE honlapján írtam, illetve kibontottuk a témát egy podcastben, ami remélhetőleg jól fog öregedni a következő években.
Ruszin Zsolt, a FairConto Zrt. részvényese
Save as PDF
