Az átalányadózás olyan könnyített egyéni vállalkozás, ahol kizárólag a bevételeket kell figyelni, mert adott a költséghányad, így az adózás könnyebben kiszámolható és követhető, 2025-ben egészen 34.896.000 forint bevételig. A bevételi határig (40 százalék költséghányadú tevékenységek esetén). Ekkor szembetalálkozik az adóhatóság szakértőinek rosszallásával, akik túl akarják majd adóztatni őt. Nézzük meg, hogy a NAV miként csűri-csavarja a szabályokat, hogy elérje bosszúként a túladóztatást, nézzük meg az ezzel kapcsolatos számszaki levezetéseket és a megoldást, amelyet a NAV ellenőrzési szakterülete – jól láthatóan – nem kifogásol, mert nem is kifogásolhatna.
Évente legfeljebb néhány ezer egyéni vállalkozó eshet ki a bevételi határérték átlépése miatt az átalányadózásból, amiről már korábban már írtam. Feltételezhető, hogy a túlnyomó többségük ezt a tényt bejelenti, hiszen eleve azért élt ezzel a választással, mert érdekli az adózás és azt jogszerűen kívánja teljesíteni. Jogkövető, okos emberek! A pontos számokhoz közérdekű adatigénylés is be lett nyújtva. Ha a NAV válaszol, akkor természetesen frissítem majd a cikket.
Aljas túladóztatás
A NAV szerint az átalányadózás időszakára benyújtott bevallásokban szereplő járulékalap „fennmarad”. Ezzel a bevételi értékhatárt átlépők számára jelentős túladóztatás alakulna ki. Erre nézzünk egy konkrét példát! Az alábbi táblázatban egy 2025-ben átalányadózással indító mellékállású egyéni vállalkozóról szól, aki 2025.09.30-án a bevételi plafon miatt kiesett az átalányadózásból, majd az adóév egészére normál egyéni vállalkozónak minősült.
A táblázat ennek az egyéni vállalkozónak az adóterhelését mutatja be (forintban), az alábbi paraméterekkel (katt ide a részletszámításokért):
- Éves bevétel: 41 000 000 Ft
- Éves költség: 1 000 000 Ft
- Valós adóévi jövedelem: 40 000 000 Ft
- Kilépés dátuma az átalányból: 2025.09.30. 34.896.000 forint bevétel átlépése miatt
- Költséghányad kategória (a fiktív átalányadózói járulékalap megállapításához): 40%
- Negyedéves bevételek: I.: 10 millió Ft, II.: 10 millió Ft III: 14.896.001 Ft, IV: 6.103.999 Ft
- Az egyszerűség kedvéért nem volt vállalkozói kivét és semmilyen kedvezményt nem alkalmazott.
- A minimálbérre jutó TB és Szochó nem merült fel, mert a példa szerint mellékállású az egyéni vállalkozó.
- A főállásában (például társas vállalkozás közreműködő tagjaként) a jövedelme éppen a minimálbér volt.
| Adótétel | NAV szerinti | Valós jogi |
|---|---|---|
| Vállalkozói nyereségadó (9%) | 3 600 000 | 3 600 000 |
| Osztalék SZJA (15%) | 5 460 000 | 5 460 000 |
| Osztalék szocho (13%, felső korlát után, minimum szochó levonva) | 397 944 | 397 944 |
| Normál EV adó összesen (éves) | 9 457 944 | 9 457 944 |
| NAV által fenntartott fiktív átalány-járulékalap (I-III. negyedév) | 19 555 200 | – |
| Erre számított TB (18,5%) | 3 613 704 | – |
| Erre számított szocho (13%) | 2 542 176 | – |
| Fiktív TB + szocho összesen | 6 155 880 | – |
| Teljes adóteher összesen | 15 613 824 | 9 457 944 |
| Túladóztatás összege (NAV – valós adók) | 6 155 880 | – |
Ha a NAV hazudik, azt jogértelmezésnek hívják
A cikk megírását megelőzően egy évnyi kutatómunkát folytattam le. Számtalan esetben beszéltem a NAV TCC és az ellenőrzési szakterület munkatársaival, telefonon, igyekezvén szembesíteni a valós jogi helyzettel mindegyiküket. A törvény szerint ilyenkor a helyzet világos, az adóév egészére nézve kell áttérni (Szja tv. 52.§ (2)), így az egyéni vállalkozónak az egész adóévben nincs átalányban megállapított jövedelme, amire a TB járulékot a NAV számolná (Tbj. 40.§ (2)), így a főszabály szerint a minimálbér alapulvételével kell (kellene) azt megállapítani, ha egyébként az egyéni vállalkozó főállású – a példában az egyszerűség kedvéért mellékállású volt, ami egyébként előforduló, létező eset.
A logikus lépés az lenne, hogy a NAV hivatalból törli a fiktív járulékalapot tartalmazó átalányadózói bevallásokat és felszólítja az adózót, hogy az adóévre pótolja a „normál” egyéni vállalkozói bevallásokat. Erre azonban a NAV – a vezetői utasításokra és jogértelmezéseket tartalmazó belső levelezésekre hivatkozással – nem hajlandó, mondván, hogy a törvény nem tartalmaz ilyen „áttérési” szabályt és ha a jogalkotó más eljárást szeretne, akkor módosítsa a törvényt. Ez hazugság! Ezt a hazugságot szokás a hivatalban jogértelmezésnek hívni.
Ezzel a hivatali hazudozással szemben konkrét példa is áll: A jogosulatlan KIVA választás esetén sincs áttérési szabály, mégis, ha az adózó – akár évekkel később – rájön arra, hogy nem választhatta volna a kisvállalati adót, akkor a NAV törli a KIVA bevallásait, aztán várja a társasági adóbevallást (bevallásokat) és 08-as önellenőrzéseket. Nahát, ugye?
Lehet önellenőrizni, az ellenőrzési szakterület azt nem kifogásolja
Az adókülönbözetet nem a tájékoztatási részleg, hanem az ellenőrzési szakterület revizorai állapítják meg és a feletteseik kiadmányozzák az erről szóló határozatot. Korábban is előfordult, hogy ez a két hivatali szegmens nem értett egyet. Az ellenőrzési szakterület azonban rendre nem kíván tájékoztatást adni, mondván, hogy az nem feladatuk, a tájékoztatási szakterület pedig azt állítja, hogy nem lehet előre tájékoztatást adni egy ellenőrzés lehetséges kimeneteléről. Valójában mindez csak akarat kérdése, a tájékoztatást pedig korlátok nélkül írja elő a törvény (Air. 6.§).
Az adóhatóság több revizorával informálisan beszélgettem – azt nem árulom el, hogy miként – és ők azt mondták, hogy a bevételi határt átlépettek esetén nincs az egész adóévre átalányban megállapított jövedelem és ez természetesen kihat a járulékalapra is. Ők sem értik, hogy a bevallási szakterület ilyenkor nem törli a bevallásokat, de nekik erre nincs ráhatásuk. Szerintük az ilyen egyéni vállalkozó az átalányadózó bevallásaiban a minimálbérre redukálja vissza a járulékalapját és ezáltal negatív TB járulék és a szociális hozzájárulási adó (Szochó) keletkezik, akkor azt átvezetheti a „normál” egyéni vállalkozásában keletkező adóira. Mindezt az ellenőrzés nem kifogásolhatja, hiszen nincs adókülönbözet, vagy adóhiány, csupán a fiktív járulékalap kiiktatása történt meg az önellenőrzéssel.
Tény, hogy számos ilyen önellenőrzésről tudok és a NAV nem indított semmilyen vizsgálatot ennek kapcsán, ergo szerintük ez rendben van.
A félelem nagy úr, az eskü már nem számít
Néhány kivétellel a telefonhívásaim során a tájékoztatási és ellenőrzési szakterületen több ügyintéző, revizor, osztályvezető, főosztályvezető, igazgatóhelyettes kitérő válaszokat adott és rendszeresen rámtették a telefont. Bár a kérdéseket szinte mindig megértették, de közölték, hogy a NAV központi véleményét kötelesek (!) képviselni. Ez nem igaz!
A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerint akár szóban, akár írásban közölt, jogszabályba ütköző állásponttal szembe kell mennie egy hivatali dolgozóknak (Kttv. 78.§)! Sőt, még az is rendezve van, hogy az „ellenállás” ideje alatt például egy NAV kormánytisztviselőt hogyan kell bérezni. Márpedig itt tudatosan és szándékosan jogellenes, túladóztatást eredményező „jogértelmezésről” van szó, amit a NAV Központi Irányítása terjeszt, dr. Asztalos Zsuzsanna álláspontjából kiindulva! Csakhogy az ilyen hamis jogértelmezésekkel szembeni ellenálláshoz szaktudás és gerinc kellene…
Ruszin Zsolt, a FairConto Zrt. részvényese
Save as PDF
