Az elektronikus aláírás klassz dolog és az ügyvitel világában már nem mellőzhető, a papíralapú megoldások a XX. századot idézik. A kormány eddig éberen őrködött a közigazgatás elektronikus ügyintézése terén a költségmentesség felett, biztosítva az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítést. Aztán egyszercsak – valós indok nélkül – kihátráltak ebből a koncepcióból és elkezdték nyomni, hogy fizetni kelljen az elektronikus ügyintézés elektronikus aláírást követelő részéért, ezzel káoszt okozva. Nemcsak a gazdálkodó szervezetek, de több minisztériumi és hivatali kormánytisztviselő is értetlenkedve áll az új helyzet előtt. Nem értik, hogy miért volt szükség az AVDH megszüntetésére és miért nem kínál az állam továbbra is ingyenes dokumentumhitelesítést. Évek óta statáriális módon nyomják rá a gazdálkodó szervezetekre az elektronikus ügyintézés terén a változtatásokat. Ez történt most is az elektronikus aláírás terén is.
Nem érkezett érdemi írásos válasz már bő 1 éve egyetlenegy kormányzati szereplőtől se. A háttérben a Miniszterelnöki Kabinetiroda áll, amely 2024 végéig a gazdálkodó szervezetek alól kihúzta volna dokumentumhitelesítést, az utolsó pillanatban, zavaros jogi megoldással „intergáltan” megtartotta az AVDH-t, anélkül, hogy az Igazságügyi Minisztériumnak ezt jelezték volna, ahol viszont az AVDH már 2025.01.01-től kikerült a teljes bizonyító erejű magánokirat fogalmából. Ezen átlépve aztán megengedő hivatali gyakorlat alakult ki, amely aztán évekig fennmaradhatott volna. Nem így lett.
Valójában az elektronikus ügyintézéshez nagyon ritkán kellenek csatolmányok
Az adóbevallásoktól, a táppénzigénylésen át, egészen a számviteli beszámoló közzétételéig szinte nincs is olyan, amely általánosságban igényelne dokumentumhitelesítést, ami aztán valamilyen elektronikus aláírást és időbélyegzőt követelne meg. Minden épeszű hivatal – nemcsak Magyarországon – már régen kiiktatta a beadványok manuális feldolgozását és az szoftveres megoldásokra változtatva, a szükséges adatstruktúrát pedig a modern adatközlés követelményeinek megfelelően XML formátumban adta meg, amelyre a küldő oldalon is fel lehetett készülni szoftverekkel segítve ezen fájlok hatékony, papírmentes előállítását.
Evidens érdek lenne, hogy ne keletkezzen olyan üzleti ügyintézési pont, ahol meg kell állni és az adott dokumentumot hitelesíteni kell. Ha naponta egymillió közigazgatási cselekmény zajlik le Magyarországon, abból néhány tízezer igényel elektronikus aláírást 2025.11.01-től. Ez vajon kinek az érdeke?
Mikor van egyáltalán szükség dokumentumhitelesítésre? Nagyon ritkán!
Az elmaradott hivatalok alkalmaznak még szövegszerkesztőben, táblázatkezelőben futtatható egyedi formokat. Ilyen például a kormányhivatalok foglalkoztatási, népegészségügyi és kereskedelmi-engedélyeztetési részlege, de van néhány hivatal, ahol még mindig szabadszemmel megfigyelve vizsgálják meg a beadványokat, szoftveres adatfeldolgozás nincs. Ilyenkor egy e-papíron (általános célú elektronikus kéreleműrlapon) kell kommunikálni a közigazgatási szervvel, ami a XX. század végét idézi. Bár a hivatal, a pályázat kiírója pontosan látja, hogy ki a beküldő és a csatolmányokról is feltételezni lehetne, hogy azokat jogosultként küldte be, a bürokratikus gondolkodás kikényszeríti, hogy ilyenkor a csatolmányokon legyen hitelesítés. Miért is? Nem tudjuk.
Tény, hogy a munkaügyi központok kitalálták, hogy mindennek teljes bizonyító erejű magánokiratnak kell lennie, ezt azonban nem írja elő nekik a törvény, ha mégis ragaszkodnak hozzá, akkor tiltás hiányában a DÁP eAláírást és a fokozott biztonságú aláírást is el kellene fogadniuk.
Az Igazságügyi Minisztérium 2025 nyarán kapott észbe és beleíratta a polgári perrendtartásba (értsd: javaslatot tettek az Energiaügyi Minisztériummal együttműködésben a törvény módosítására), hogy a „űrlapbenyújtás-támogatási szolgáltatás használata esetén” ne kelljen további hitelesítés a beadványhoz (Pp. 612.§ (2), 2025.07.30-tól), de a csatolmány jogi státuszát itt sem magyarázták meg, ami megbocsáthatatlan pongyolaság. Ez az intézkedés csak és kizárólag a polgári perrendtartásra vonatkozik! Ettől nem lesz megoldva például egy pályázati dokumentáció, vagy egy munkaügyi támogatás benyújtása!
A kormány által szándékosan okozott elektronikus ügyintézési káoszt
Az AVDH 2025 október 31.-re beidőzített megszüntetésével, aki elolvasta a minisztériumok által írt tájékoztatókat, ott csak annyi szerepelt, hogy kizárólag a minősített elektronikus aláírás a jó, ami persze nem igaz.
A zavaros tájékoztatás és az erőszakos hivatali gyakorlat miatt kaotikus helyzet alakult ki 2025 novemberének közepére:
- Az ár-érték arány terén a magyarországi szolgáltatók között a legjobb FlintSign napi többezres videó és személy azonosítást próbál ellátni, hősiesen.
- A magyar piacon egyeduralkodó Microsec és a Netlock esetén hasonló a helyzet, de egyik cég se veszi fel a telefonokat, a Microsecnél 23 ezres sürgősségi díjat számítanak fel.
- A NAV szerint elég a fokozott biztonságú aláírás (lásd: ittirdala.hu), a DÁP eAláírást magánszemélyi meghatalmazottól akadálytalanul elfogadják, pedig ott is felmerül az üzleti cél.
- A kormányhivatalok össze-vissza járnak el. Hol jó a fokozott biztonságú elektronikus aláírás, hol nem jó. A DÁP eAláírás magánszemélyi meghatalmazottként való használata is hol simán megy, hol meg nem megy, bár indokot nem mondanak a telefonban és írásos hiánypótlást nem bocsátanak ki, minisztériumi tájékoztatóra hivatkoznak (ami nem jogszabály), vagyha mégis van hiánypótló végzés abban az indoklás a Dáptv., külön szakasz megjelölése nélkül, ami sérti az indoklási kötelezettséget (Ákr. 81.§ (3)).
- A legnagyobb probléma a tájékozatlanság, ami arra vezethető vissza, hogy nem volt edukáció a témában, ami kormányzati hiba.
A fokozott biztonságú aláírás is jó!
Néhány speciális jogterület (ingatlanjog, cégjogi beadványok) kivételével a közigazgatásban és az üzleti életben a drága tanúsítványalapú aláírás helyett a filléres technológiájú fokozott biztonságú elektronikus aláírás is jó. A fokozott biztonságú elektronikus aláírást – érthetetlen okokból – a Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség folyamatosan támadja azzal, hogy az „nem alkalmas” cégszerű aláírásra. Az Igazságügyi Minisztérium számtalanszor, például a legutóbbi levelében is megerősítette, de az új jogi személyek nyilvántartásáról szóló törvény indoklásába is beleírta, hogy a cégszerű aláírás szabályozása tág és abba belefér a fokozott biztonságú aláírás is. Ilyen fokozott biztonságú aláírást kínál az ittirdala.hu is.
A minősített elektronikus aláírás erőltetése teljesen figyelmen kívül hagyja a törvény idevágó szakaszát (Pp. 325.§ (5)): Ha a teljes bizonyító erejű magánokiraton szereplő aláírás valódisága nem vitás vagy bizonyított, illetve a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás vagy bélyegző vagy zárt rendszerben alkalmazott bizalmi szolgáltatás keretében a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adatok ellenőrzésének eredményéből más nem következik, az aláírást vagy a bélyegzőt megelőző szöveget – elektronikus okirat esetén az aláírt vagy bélyegzővel ellátott adatokat – az ellenkező bizonyításáig meg nem hamisítottnak kell tekinteni, kivéve, ha az okiratnak olyan rendellenességei vagy hiányai vannak, amelyek e vélelmet megdöntik.
A cégszerű aláírásként ki is próbáltam az ittirdala.hu szolgáltatását és az első 5 ingyenes aláírásból az egyiket erre elhasználva elkészítettem a Fővárosi Törvényszéknek a FairConto Audit Kft. nevében a beadványt, amelyet a KEAESZ is hitelesnek látott és éjfél után be is küldtem. A Fővárosi Törvényszék pedig annak rendje szerint be is fogadta és válaszolt is rá. Tehát szó sincs arról, hogy a fokozott biztonságú aláírás „nem rendelkezik elegendő bizonyító erővel”. Tiltó szabály hiányában a fokozott biztonságú elektronikus aláírás érvényessége nem tagadható meg és néhány speciális jogterület kivételével ilyen tiltás nem is hozható meg az Európai Unióban:
Az elektronikus aláírás joghatása és bírósági eljárásokban bizonyítékként való elfogadhatósága nem tagadható meg kizárólag amiatt, hogy az elektronikus formátumú, illetve nem felel meg a minősített elektronikus aláírásra vonatkozó követelményeknek. (eIDAS rendelet 25. cikk (1))
Az általános közigazgatási és az adóigazgatási eljárási szabályok szerint (Ákr. 26.§ (2) és Air. 36.§ (1)) csak az írásbeliséget kell teljesíteni. A Kúria szerint az írásbeliséget pedig kimeríti a fokozott biztonságú elektronikus aláírású csatolmány. Ráadásul a kormányrendelet szerint a kifejezetten megfelel a fokozott biztonságú elektronikus aláírás a dokumentumhitelesítésre (Dáptv. vhr. 31.§ (2)).
Ha valaki ezt a cikket személyi számítógépen (PC) nézi a legelterjedtebb böngészőjében (Chrome), és használ egy biztonságos, magyar nyelvű QR olvasó bővítményt, akkor meg tudja fejteni a QR kód által leírt hivatkozást, amelyet meghívva láthatja a személyes adataim egy részét.
Ez elérhető úgy is, ha, egy fejlett, internetkapcsolattal rendelkező mobiltelefonon ráközelít a telefonjával a fenti QR kódra, amely szintén felkínálja a linket. Az azonosítás nézegetése miatt fanyalgó kormánytisztviselőket és a közszféra egyéb dolgozóit tisztelettel emlékeztetem, hogy ez az ellenőrzési mód fényévekre van az aláírásminta elavult grafológiai elemzésétől. Szóval így néznek ki a személyes adatok:
Tiltás hiányában a DÁP eAláírás is használható magánszemélyként üzleti célra
Jelenleg is zajlik a per, amiben igyekszünk elérni, hogy a törvény jelenlegi szövegében a „magánszemélyként használja” ne jelenthessen az üzleti felhasználásra vonatkozóan tiltást. A törvényszövegbe a magáncél belemagyarázása sérti a jogalkotási szabályokat! Se egy bíró, se egy kormánytisztviselő, se az elektronikus aláírást védő szövetség elnöke, de bárki más sem egészítheti ki a magyar jogszabály tételes szövegét a saját elképzeléseivel! Az Igazságügyi Minisztérium „csupán” fokozott biztonságú elektronikus aláírással hitelesített levelében azt írja, hogy a magyar állam élt a DÁP eAláírás üzleti felhasználása terén a tiltással, azonban ezt a legutóbbi érdemi nyilatkozat nyelvtani és jogi elemzése cáfolja.
A többi tagállamnál – jelen állás szerint – szintén az látszik, hogy nem tiltják érdemben az üzleti felhasználást, például Ausztriában közjegyzői aláírásra nem jó a digitális tárca, de Magyarországon is ugyanígy van a közjegyzői, ügyvédi és könyvvizsgálói elektronikus aláírás esetén is.
A Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség rendre arra hivatkozik, hogy a DÁP eAláírás ingyenessége megengedhetetlen „állami támogatás”. Ez megmosolyogtató.
A DÁP mobilalkalmazásban lévő elektronikus aláírás, amely kizárólag a mobiltelefonban használható, ami igencsak nehézkes. Ez vajmi kevés versenyt, vagy üzleti hátrányt teremthetne az üzleti folyamatokba jól integrálható minősített elektronikus aláírások számára. Azok a gazdálkodó szervezetek, akik néhányszor írnak alá évente, nem kívánnak és nem is fognak minősített elektronikus aláírást venni, hanem – ha DÁP eAláírást döbbenetesen erőszakosan tiltanák a számukra – akkor a fillérekért kapható fokozott biztonságú elektronikus aláírásokat választanák.
Kinek az érdeke, hogy fizetős legyen az elektronikus aláírás?
A cégbírósági adatok arról tanúskodnak, hogy a regnáló kormány által is pénzelt, Rogán-holdudvari Columbus Magántőkealap konkrétan 900 millió forint pénzbeli hozzájárulással segítette meg Gattyán György e-aláírási rendszereket fejlesztő, európai piacokra készülő Netlock Kft.-jét. Bár egy ilyen magántőkealap tulajdonosi körének felderítését szándékosan akadályozza az állam jogszabályokkal, amint megtörtént a befektetés a Columbus Magántőkealap részéről, elindult egy folyamat, amelynek eredményeképpen Gattyán György által fémjelzett párt elindult a 2022-es országgyűlési választásokon és az üzleti elektronikus aláírás kötelezőségét elkezdték megalapozni.
Célszerű lenne megvizsgálni a Microsec Zrt. részvénykönyvét is, hogy ott ki és milyen arányú törzsrészvénnyel rendelkezik.
A minisztériumokba akadálytalanul bejáró, a véleményét a Kossuth Rádióban is kifejtő dr. Kósa Ferenc a Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség elnökeként a minősített aláírás egyeduralkodó jellegéről és a fokozott biztonságú elektronikus aláírás lesajnálásáról, valamint a DÁP eAláírás tiltás nélküli tiltásáról szóló kijelentéseivel, illetve a neki szakmai alapon ellentmondót alaptalanul bűncselekménnyel megvádolva védi szorgalmasan a minősített elektronikus aláírás piacát, igyekezve elérni, hogy a „zavaros időkben” többszázezer új előfizető legyen. Ha ez bejön, akkor néhány informatikai báró részesedhetne a nagyjából évi 20 milliárdos profitból.
Az informatikai piac azonban nem áll meg az országhatáron, így számos szolgáltató képes elektronikus aláírást eladni sokkal olcsóbban. A legalább háromszoros magyarországi túlárazást például az Intesi Group törheti le, amely egy közepes kategóriájú informatikai vállalkozás Milánóban. Az általuk kínált minősített elektronikus aláírás csupán 29 EUR + (fordított áfa), ami nagyjából 11 eFt nettó, igaz, ehhez kell még 75 forint/db áron időbélyeget venni.
Ruszin Zsolt, a FairConto Zrt. részvényese
Save as PDF
