Az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés kiváló alapötletű, a többi EU tagállamhoz képest egyedi kezdeményezés volt, azt akár további évtizedekig is fenntarthatta volna a magyar állam. Nem így történt. Az AVDH 2025. október 31-én, tragikus körülmények között elhunyt.
Az AVDH 2015-től indult el és senkinek sem ártott, jól működött és azt bármely magyar ügyfélkapuval rendelkező személy használhatta az egész bolygón. A megalkotására az eIDAS 2014-es verziójának preambuluma (24-25.) jogosította fel a magyar kormányt és nem tiltotta az üzleti felhasználást.
Az AVDH senkinek sem ártott, csak egy szűk kör érdekeit sértette
Az AVDH cégszerű aláírásként azonban útjában volt a Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség tagjainak, akik eddig is nagyon sok nyereségtől elestek az AVDH miatt. Microsec másik jogásza – dr. Lovas Lilla – a COVID kellős közepén azzal az ostobasággal támadta a számukra kárt okozó ingyenes AVDH-t, hogy az nem tartalmazza a cégnevet – holott ez sosem volt szükséges. Egyébként a Microsec elektronikus aláírása sem tartalmaz cégnevet, ahogy egyetlen elektronikus aláírás sem, az attól lesz cégszerű aláírás, hogy azokat magánszemélyként használjuk egy céges iraton (lásd: Jsznyt. indoklás a 20.§-hoz).
Az IDOMSOFT Zrt. (korábban a NISZ Zrt.) folyamatosan, közel 8 éven át hazudozott arról, hogy az AVDH nem minősült cégszerű aláírásnak, pedig végig az volt. Elég szomorú, hogy egy állami vállalat a saját jóval alacsonyabb rendű ÁSZF-jéből vezette le a jogi helyzetet. Ezeket a cégeket akkor felügyelő Belügyminisztérium is azon az állásponton volt, hogy az AVDH mindenféle aláírásra jó, amiből egyenesen következett, hogy az cégszerű aláírás (is).
Az állam az elektronikus ügyintézés terén ismét vállalkozásellenes lépést tett
Az AVDH – híresztelésekkel ellentétben – egyáltalán nem ütközött az eIDAS rendelettel, az egyfaktoros azonosítás miatt sem. Az Európai Unió Parlamentje és az Európai Bizottság csak később kívánt ajánlásokat tenni és határidőket megfogalmazni az egyfaktoros azonosítás kivezetésére, ami 2027-2028 tájára várható (Romániában az ügyintézés még mindig egyfaktoros). Időközben Magyarországon – erőszakos bevezetés eredményeképpen – kétfaktoros lett az ügyfélkapu, így az AVDH mögötti azonosítási szint is nőtt. Az EU tervei szerint belépő szerepkör (attribútum) azonosításig az AVDH vígan működhetett volna, sőt azt vissza lehetett volna emelni a polgári perrendtartás szabályai közé, hogy az visszamenőlegesen is teljes bizonyító erejű magánokiratként funkcionáljon Magyarországon. Ehelyett bevezetik a FEDOR-t, ami már semmit se igazol, csak azt, hogy az iratot ki készítette.
Sajnos nem így történt.
Nem minden elektronikus aláírás teremt teljes bizonyító erejű magánokiratot, viszont alkalmas a hivatalokkal való kommunikációra (is)
A magyar állam szembefordult a magyar vállalkozások érdekeivel és pénzbe kerülő, az aláíróról silány adattartalmú tanúsítványalapú aláírást követel meg 2025.11.01-től minden olyan okiratra, amit mellékletként csatolnak a kötelező elektronikus ügyintézés során. A DÁP eAláírás is jó lehetne, ha zajlik ennek a cégszerű aláírási körből való erőszakos, jogellenes kiszorítása is. Mindez azért érdekes, mert egy cégszerű aláírásra alkalmas, magyarországi szolgáltatók által nyújtott elektronikus aláírás évente 40-50 ezer forintba kerül. Van azonban ennél sokkal kedvezőbb árazásban minősített elektronikus aláírás (14.300 Ft/év bruttó, közösségi adószám esetén csak 11.266 Ft/év), de egyelőre csak angol, olasz, német videós azonosítással.
Van azonban ingyenes megoldás is! Például az ittírdalá.hu fokozott biztonságú elektronikus aláírást kínál, ahol az azonosítás a személyi igazolvány fotózásával, elismerésével és jól működő szelfivideó készítésével percek alatt megy – akinek ez az ügyintézés nem okoz nehézséget. Az 5 ingyenes aláírás a kép jobb felső sarkában jelenik meg sikeres regisztráció után, vásárolni csak az első 5 aláírás elfogyta után kell. Már 2490 Ft + Áfa összegért is vásárolható egy tízes csomag.
Próbaképpen aláírtam egy dokumentumot és az aláírást a KEAESZ oldalán leellenőriztem és az hiteles is és az aláírás megfelel az írásbeliség követelményének (Ptk. 6:7.§), amit egy közigazgatási szerv is köteles elfogadni, még cégszerű aláírásként, de az jó két polgári fél szerződéskötésére is. A közigazgatás törvényi előírásai csak a meghatalmazáshoz teszik kötelezővé a teljes bizonyító erejű magánokiratot, de a meghatalmazás az UJKEGYE, vagy az RNY által is teljesíthető, okirat nélkül. Tehát a fokozott biztonságú aláírás elegendő.
Lehet pánikolni a munkaügyi hivatalokkal szembeni bürokrácia terén
Az egyik legérintettebb terület a munkaügyi támogatások igénylése, mert ott 20 éven át képtelenek voltak biztonságos csatornába terelni az ilyen adatforgalmat, amihez nem kellene elektronikus aláírás. Ehelyett okiratokat követelnek meg, amit viszont elektronikusan alá kell írni. Közigazgatási szempontból ez nagyon gyenge teljesítmény. Mindeközben például egy NAV bevallás beküldése, vagy egy táppénzigény benyújtásához elegendő az ügyfélkapu, ahhoz nem kell semmilyen elektronikus aláírás, igaz, elektronikus aláírás birtokában se végezhető el a folyamat, mert az ügyfélkapu szükséges kellék – amin sürgősen változtatni kell majd az eIDAS rendelet miatt.
A munkaügyi központok tehát sajátosan aggasztó kivételt jelentenek, mert a munkaügyi megállapodások terén – érthetetlen okokból – teljes bizonyító erejű magánokiratot várnak el, amihez a fokozott biztonságú aláírás nem elég, viszont a havi jelentéseik aláírásához már elég.
Várhatóan a munkaügyi központoknál fokozódik majd a helyzet, miután az NGM is zavaros tájékoztatót helyezett ki, amiben a legfontosabb mondatban értelmezhetetlen kérdőjelek szerepelnek, a végén meg egy kínos vessző áll:
Erről az árversenyről és a közigazgatás téma kapcsán zajló szerencsétlenkedéséről hamarosan újabb cikk jelenik majd meg a FairConto honlapján.
Ruszin Zsolt, a FairConto Zrt. részvényese
Save as PDF
