Egyes, főleg fővárosi cégbíróknak nem „tetsző” a számviteli beszámolók miatti fellépés igénye, amivel súlyosan megsértik gazdálkodás átláthatóságát. A számviteli beszámoló elfogadásakor van a kisebbségi tulajdonosoknak – jelen esetben kettős könyvvitelt vezető lakásszövetkezet tagjainak – a vezetőség érdemi számonkérésére a gazdálkodási kérdésekben.
A szándékosan és tudatosan jogellenes cégbírósági gyakorlat során mondvacsinált, hamis indoklással elutasítják a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmeket, mondván, hogy azt polgári perben kell rendezni.
Valójában a végzésben is szereplő törvényi hely egyértelműen előírja, hogy törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásának van helye, ha a vállalkozás a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket (Ctv. 74.§ (1) d)). A cégbíróságnak ezt eleve hivatalból kellene vizsgálni, de az különösen visszás, hogy arra még a figyelmét felhívó kérelem esetén se hajlandó.
A jogszabálysértő elutasítást tartalmazó végzést 2025.09.09-én dr. Marosy Zsófia Mária bíró és ugyanebben az ügyben hozott másik végzést 2024.09.26-án dr. Lazányi Erika bíró hozták. A fellebbezés a kérelmező számára nem opció, de ha a jelen posztom alapján arra lenne vállalkozó szellemű ügyvéd, aki ezt pro bono elvállalná, akkor természetesen a kérelmező számára jelzem. Íme a jogszabálysértő végzés szövege:
A cégbíróságok bírói és titkárai nem alkotnak homogén szervezetet, elképesztő gyakorlatbeli eltéres vannak a vidéki és a fővárosi cégbíróságok között. Ennek egyik leglátványosabb jele, hogy több tízezer korlátolt felelősségű társaság működhet negatív saját tőkével a fővárosban, míg ez a szám vidéken elenyésző és ott eljárások kezdeményezésére is van ideje a cégbíróknak.
A fővárosi cégbíróság leterheltsége köztudott, bár a munkájuk nagy része szoftverek által automatizált, azonban az egyedi döntések terén számos jogszabálysértés tapasztalható és a cégbírósággal szemben perindítás sokak számára nem opció, amit a fővárosi cégbíróságon tudnak is.
Miután a Panasztörvény előírása ellenére a cégbíróság zavaros és a kézbesítés szempontjából ködös panaszkivizsgálási szempontokkal rendelkezik, ezért célszerű volt az ügynek nyilvánosságot adni a téves gyakorlat megváltoztatása érdekében.
Ruszin Zsolt, a FairConto Zrt. részvényese
