Az adóhatóság szolgáltató jellege – hatékony, automatizálást lehetővé tevő szoftverek hiányában – igencsak suta. Az automatikus részletfizetés kérelmezése kifejezetten jó példa erre. Íme egy konkrét eset, amiben még jogszabálysértés is történt.
A magánszemély (egyéni vállalkozó) adózónak nagyjából félmillió forint adótartozása halmozódott fel, de úgy, hogy több adónemre túlfizetéssel és más adónemeken pedig milliós tartozással rendelkezett. Az adóhatóságnak joga van rendeznie az adófolyószámlát (Art. 74/A.), de miután nem áll erre rendelkezésre hatékony szoftver, ezért az ügyintézők és a középvezetők „nem szeretik” az ezzel való időtöltést, ráadásul a feladat az igazgatóságokon belül a végrehajtási szakterület dolga lenne, ahol nem a rendezgetés, hanem a tartozások beszedése lenne a cél.
A konkrét ügyben a magánszemély automatikus fizetési könnyítési kérelmet nyújtott be, amivel kikényszerítette, hogy a NAV foglalkozzon az adófolyószámlájával. A végrehajtási ügyintézők megtekintették az adófolyószámlát, bizonyára elszörnyülködtek a sok túlfizetésen és tartozáson és összevezették, amit gondoltak és erről küldtek egy végzést, ami végrehajtási cselekmény mivolta miatt nem megfellebbezhető. Ebben Leéb Emese osztályvezető asszony saját maga is átvezethetőnek minősítette az összes túlfizetést, de milyen klassz, hogy azt inkább nem vezette át, igaz?
Az átvezetés ellentmondásos összegeiről és a kijavítás szükségességéről tájékoztattam Leéb Emesét és azt is említettem, hogy a problémát talán az okozta, hogy a végzést hajnali 01:12-kor írta alá. A hajnali aláírásra az osztályvezető asszony nem emlékezett, az vélhetően valamilyen informatikai folyamat okán történhetett ilyen időpontban. Az is elképzelhető, hogy a „home office” már azt jelenti, hogy a NAV ügyintézői éjszaka is dolgoznak és a főnök aláírása be van készítve, azonban így a kiadmányozás szabálytalan. Azt is jeleztem a rövid telefonbeszélgetés során, hogy a téma kapcsán szívesen írok egy összefoglalót, amire ő – elég pökhendien – jelezte, hogy várja azt, majd rámtette a telefont.
Így aztán az adófolyószámlán továbbra is éktelenkedik egy túlfizetés, amiről az adóhatóság nem tudhatja pontosan, hogy az SZJA előlegre történt befizetés-e. Adózó esetében egyébként nagyrészt nem az. Persze ez se lehet akadálya a fizetési könnyítésnek, azonban itt is szoftveres problémák lépnek fel. A NAV ugyanis képtelen az összevont (nettó) adótartozásra fizetési könnyítést adni. Az adófolyószámlát kezelő szoftvereket ugyanis úgy írták meg, hogy azon muszáj adónemenként könyvelni, az összesített egyenleggel szemben nincs könyvelésre lehetőség. Így a részletfizetést fel kell porciózni minden adónemre, külön-külön, ahelyett, hogy a NAV csak az összegyenlegre figyelne. A túlfizetés pedig igencsak zavaró körülmény. Szoftveres szemmel nézve ez olyan, mintha a NAV még mindig a XX. században tobzódna.
A részletfizetési kérelem benyújtásakor tehát steril adófolyószámlának kell rendelkezésre állnia, különben a „fizetési könnyítés” csődöt mond.
Az adófolyószámla most így néz ki:
Erre a helyzetre várná az adózó az automatikus részletfizetést, amit a törvény garantál számára, csak a NAV vonakodik azt teljesíteni, mondván, hogy előbb rendet kell tennie. A félresikerült rendrakás miatt lehet, hogy még tovább kell várni az automatikus részletfizetés engedélyezésére és közben gyűlik a késedelmi pótlék.
UPDATE: a cikk megjelenése után, a közösségi médiában való elhelyezés előtt megkértem az adóhatóságot, hogy reagáljanak a fentiekre, de válasz nem jött, viszont megérkezett a részletfizetésről szóló határozat!
A fizetési könnyítést az adóhatóság 1.146.756 forintra adta meg, az SZJA túlfizetést nem vette figyelembe, mert a tényállás tisztázása nélkül úgy tekintette, hogy az SZJA túlfizetés SZJA előleg céljából szerepel az adófolyószámlán. Ez rámutat arra a problémára, hogy a bevallással nem kísért befizetés milyen komoly problémát jelent az adófolyószámlán szereplő összegek értelmezése terén, amit tetéz az ostoba gumiszabály is, hogy a téves adószámlára történt befizetés is befizetésnek minősül (Art. 74.§ (5)). Miután a fentiek szerint a NAV átvezetési kötelezettsége is csak lehetőség és az adózó átvezetési joga is az, így a téves adószámlára való befizetés mattolja a sakktáblát, amit viszont a jogalkotási törvény tilt (Jat. 2.§). A jogszabálynak ugyanis egyértelműnek kell lennie, azonban az adószámlán szereplő egyenlegek tekintetében nem az. Az adóhatóság törekedhetett volna arra, hogy a jelen ügyben felhívással (a tényállás tisztázásával) eldönthető legyen, hogy az SZJA egyenleg mi célt szolgál, de erre nem került sor, a hivatal inkább enélkül döntött, ami persze egy sor tételes előírással ütközik, ezért az jogszabálysértő (Air. 2.§ és 47.§ b), 58.§).
Az adózó persze örülhetne is az alábbi határozatnak, amit Szabó Béláné osztályvezető helyett Tóthné Vikor Anita főosztályvezető hozott meg, hiszen magasabb összegre kapott részletfizetést. Valójában ez a határozat csak akkor kedvez neki, ha a túlfizetése nem valós, hanem az valójában SZJA előlegnek volt tekinthető (de nagyrészt nem az). A döntés meghozatalában nemcsak a vezetőknek van felelőssége, hanem Szabácsyné Maróti Réka Zoénak is, aki a szöveg előterjesztő (ügyintézője) volt. Szabácsyné Maróti Réka Zoé arra sem hivatkozhat, hogy utasítást kapott, hiszen a törvény szerint a jogszabálysértő utasításnak ellent kellett volna állnia (Kktv. 78.§ (3) b)). Mindhármukat feleskették, hogy a jogszabályt megtartva látják el feladataikat, ami most nem sikerült.
Még zavarosabb lesz a helyzet, ha a túlfizetés erejéig az adózó nem teljesíti az illeték adónemre felporciózott adótartozás aktuális részleteit, amit szintén szabályozatlanság okán a NAV nem tekintheti automatikusan a részletfizetés megsértésének. A téma alapos, részletes, mindenre kiterjedő, több oldalas végrehajtási szabályozást igényelne, aminek hiánya egyértelműen jogalkotói lustaság okán nem jött létre az elmúlt 35 évben. Ezt majd pótolni kell, addig pedig a zavaros jogi helyzetről az adózók és képviselőke számára részletes tájékoztatást kellene adni.
Mi a helyzet a zavaros fizetési könnyítési szabályozás terén a tájékoztatással?
Az automatikus részletfizetés immár legfeljebb 2 millió forint nyilvántartott adótartozásra, évente egyszer kérelmezhető módon jár minden magánszemélynek. Ez az összeg korábban 1 millió forint volt, de a tényleges infláció miatt azt jelentősen megemelték. A fizetési könnyítések elbírálása bonyolult feladat, a kisebb összegű tartozás esetén fajlagosan nem éri meg, hogy a NAV foglalkozzon vele, annak automatizálása logikus lépés. Ehhez azonban a NAV nem teremtette meg a szoftveres háttért. Az automatikus fizetési könnyítést a NAV talán éppen azért sem hirdeti, csak időnként van róla egy-egy nyúlfarknyi, a lényeg bemutatását mellőző, írásos tájékoztatás.
Tájékoztatásként csupán 1 – a fájlnév szerint – „közérthető” leírást készített a NAV, azonban ebben a leírásban több hiba van és egy sor információ hiányzik belőle. A NAV bemutat az igényléshez egy személyes ügyintézés esetén benyújtható adatlapot, azonban az eljárási szabályok szerint (27.§ ás 50.§) ilyen megkülönböztetésre nincs lehetőség, mert a NAV már rendszeresített ugyanarra nyomtatványokat, amik kitölthetőek és a kézi benyújtáshoz nyomtathatóak. Ez a sokfajta, azonos témájú nyomtatvány lehetne a legkisebb probléma. Sokkal nagyobb gond, hogy a fizetési könnyítés szabályait részletesen bemutató információs füzet a 2023. éviekhez viszi az adózót, az ott igényelhető automatikus részletfizetés pedig még csak 1 millió forintos felső határral rendelkezett – mindez már kimeríti a félretájékoztatás fogalmát. A fizetési kedvezményekről szóló általános információs füzet is rendkívül elnagyolt, csak felülről kapargatja a témát, a téma dúsítása érdekében külön verzió készült a cégekre, de az se színvonalasabb. Az AUTRESZ nyomtatvány kapcsán meg pofátlanul lehagyták a kitöltési útmutatót, bár az is gáz, hogy a kizárólag online módon kitölthető AUTRESZ azt se képes megállapítani, hogy a kitöltő magánszemély-e, vagy cég. A legfőbb hiányzó adat, hogy a NAV „elfelejti” megemlíteni, hogy akár 30 napig is piszmoghat egy ilyen, akár automatizálható feladattal, ahol bevethetőek lennének a fejlett nyelvi modellek is
Konklúzió
A konkrét esetben a NAV szembekerült egy sor egymásnak ellentmondó előírással, a tényállás tisztázásának szabályait – ami nem volt tetsző – simán letaposta. Az adószámla (adófolyószámla), illetve a fizetési könnyítés szabályozása súlyos jogi dilemmákat okozó gumiszabályokkal van tele, ezeket teljesen újra kell majd írni – bár ez 2026 előtt nem várható és valószínűleg egy új kormány égisze alatt történt csak meg. Az egyéni vállalkozók esetén – akik a katások kivételével amúgy is kötelesek legalább negyedévente bevallást beküldeni – célszerű lenne az SZJA előleget is bevallatni.
Megjegyzem, hogy szándékosan említettem fejlett nyelvi modelleket, mert álláspontom szerint mesterséges intelligencia még nem létezik. Ha majd létrejön, akkor visszasírjuk majd azokat az időket, amikor még emberek ölt embert.
Ruszin Zsolt, a FairConto Zrt. részvényese
