A tartós megbízás célja az lett volna, hogy egyszerűsítse a huzamos megbízások bejelentését és szépen meg lehet vele időben alapozni a TAJ kártya érvényességét és a nyugdíj jogosultságát megalapozó szolgálati időt, akár SZJA nélkül is. Szokás szerint ez is félresikerült.
Mire jó a tartós megbízás új fogalma
A tartós megbízási jogviszony (Tbj. 4.§ 23.) önkéntesen választható és egyszerűbb, mint egy részmunkaidős munkaviszony, mert nincs szabadság, nincs végkielégítés és nincs munkaidőnyilvántartás se, viszont fizetni kell alatta legalább a minimálbér 30 százaléka után a járulékokat, ami 2026-ban 30.505 forint. A tartozás megbízás esetén a díjazást ki se kell fizetni, így SZJA sincs. A le nem vonható járulékot persze követelésként kell nyilvántartani, de tegye fel a kezét, aki ezt így csinálja (naugye, senki se tette fel a kezét…).
A tartós megbízás nem jó a tipikusan utasítható munkavállalókra, viszont számos ügyvezető, tag esetén lehetne alkalmazni.
A tag+ügyvezetőre nem jó a tartós megbízás!
A tag+ügyvezető esetén a tartós megbízásba való bejelentést a NAV elvileg el se fogadhatja, mert a tag+ügyvezető főszabályként társas vállalkozónak minősül (ami persze munkavégzés hiányában nem túl alkotmányos). A tag+ügyvezető főszabály szerint társas vállalkozó (Tbj. 4.§ 21.), de lehet munkaviszonyban és ez a munkaviszony lehet részmunkaidős, ezzel a tag+ügyvezető – ha ezt szeretné – leredukálhatja a kötelező társadalombiztosítást – amíg ezt egy egyéni vállalkozó nem tudja megtenni, sajnos.
A tartós megbízás alkalmatlan arra is, hogy más társas vállalkozás, vagy egyéni vállalkozás kötelező járulékfizetése alól mentesítést adjon, mert ahhoz a teljes minimálbért alapul vevő jogviszony kell, vagy legalább heti 36 órás munkaviszony (elvileg elmehet fizetés nélküli szabadságra – de erről majd később).
A közreműködő tag esete viszont kiváltható tartós megbízással
Az igazi probléma a néhány tízezer „közreműködő” tag esetén van, aki társas vállalkozónak minősül, de nem ügyvezető. A tartós megbízás fogalma a közreműködő társas vállalkozó fogalmával párhuzamos, így jogalkotási hiba, hogy ezt a kettőt nem különítették el. A jogalkotási hibára időben felhívtam a pongyolaságáról híres helyettes államtitkár, Besesek Botond figyelmét, de ő úgy döntött, hogy az a legjobb, ha nem válaszol és nem is kezdeményez módosító indítványt. Más esetben – szép csöndben – rendre betett ilyen esetben egy módosító javaslatot…
Miután a tartós megbízási jogviszony a frissebb, speciális szabály (Lex posterior derogat legi priori), ezért ha a közreműködő tag úgy dönt, hogy most már nem kíván a teljes minimálbér után fizetni, hanem a közreműködéséhez „elég” a tartós megbízás, akkor az alapján a munkavégzése (közreműködése) megalapozott, azt a NAV nem kifogásolhatja. Ez ilyen tagok persze eddig is alkalmazhatták a csökkentett munkaidejű munkaviszonyt, vagy a minimálbér 30%-át elérő megbízást, csakhogy ehhez SZJA is párosult. Most kikapcsolhatják a személyi jövedelemadót, így az eddigi személyi jövedelemadót és a kifizetéshez kapcsolódó, illetve a munkajogi adminisztrációt kikapcsolhatják.
Ez a cikk persze nem a laikus társas vállalkozóknak, hanem a könyvelőiknek szól, akik ez alapján észlelhetik ezt az adminisztrációs egyszerűsítést és adómegtakarítást.
Ruszin Zsolt, a FairConto Zrt. részvényese
Save as PDF
