A NAV gyakran szokta a valósághoz képest kedvezőbb fényben feltüntetni az adózók számára kínált szolgáltatásait. Az Über Pocsék Oldalon nyújtott keresetkimutatás lekérdezése is ilyesmi.
A NAV sajtóközleményben ünnepelte meg a keresetkimutatás nevű szolgáltatását, amely interfészen (biztonságos banki csatornán) keresztül küldi meg az adózó kereseti adatait. Ezzel a szolgáltatással két gond is van. Az első, hogy az egyéni vállalkozásokról hallgat, pedig nekik is van keresetük. A másik, hogy a NAV erőszakosan és jogellenesen elzárja a keresetkimutatás lekérdezését a meghatalmazottak elöl.
Mindez nemcsak ostobaság de jogszabálysértés is!
Ennek a kemény állításnak az alátámasztására idézzük fel a jogszabály zavaros kotyvalékszövegét:
Art. 131.§ (24) Az állami adó- és vámhatóság a természetes személy elektronikus úton benyújtott kérelmére, a természetes személy elektronikus úton adott hozzájárulása alapján haladéktalanul, elektronikus úton rendelkezésre bocsátja a kérelem benyújtását megelőző második hónap utolsó napjáig terjedő, 12 hónapos időszakra vonatkozó, a havi adó- és járulékbevallások alapján előállított, jogszabály szerinti tartalmú, hatósági bizonyítványnak nem minősülő elektronikus keresetkimutatást a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény szerinti központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozáson keresztül a természetes személy által megjelölt, a központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozással erre vonatkozó szerződéssel rendelkező pénzügyi intézménynek, pénzforgalmi szolgáltatónak, a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény szerinti adósságrendezési eljárásokban eljáró Családi Csődvédelmi Szolgálatnak (a továbbiakban e bekezdés alkalmazásában együtt: címzett), feltüntetve a természetes személy adóazonosító jelét. Ennek során a központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozás az állami adó- és vámhatóság által automatizált módon megküldött elektronikus keresetkimutatást a címzett – a természetes személy adóazonosító jelét is tartalmazó – elektronikus úton továbbított kérésére haladéktalanul rendelkezésére bocsátja. A központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozás az elektronikus keresetkimutatást a természetes személy által megjelölt összes címzett számára való továbbítását követően haladéktalanul törli. A központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozás az elektronikus keresetkimutatást az előállításától számított 30 nap elteltével akkor is törli, ha a természetes személy által megjelölt címzett a megküldését nem kéri.
Számos egyéni vállalkozó rendelkezik havi járulékbevallással, az átalányadózók negyedéves bevallással, amiben – érthetetlen módon – nem kell a jövedelemadó előleg-alapját (a jövedelmet) bevallani, amiért túlfizetésbe kerül az egyéni vállalkozó adófolyószámlája, ami számos problémát okoz, például fizetési könnyítés esetén is. Ezen a jogalkotó változtathatna, de nyilván milyen klassz dolog már az, hogy az egyéni vállalkozót hátrányba szorítják egy banki hiteligénylés esetén, másodrangú állampolgárként kezelve őt.
Ennél sokkal nagyobb probléma, hogy a fenn idézett jogszabályi szakasz korántsem zárja ki a meghatalmazott általi eljárást. Számos olyan munkavállaló van, ahol szakember intézi az adózási ügyeket, rendelkezik meghatalmazással és tudna keresetkimutatást lekérdezni, hiszen naponta könyékig turkál az adózó jövedelmi adataiban, és simán igényel adóigazolást (nullás igazolást) és jövedelemigazolást.
Ha keresetkimutatásról van szó, akkor a meghatalmazott persona non grata!
A meghatalmazotti jogok taposása nem most kezdődött az az adóhatóságok évtizedes gyakorlata, ami nem akar jó irányba fordulni. Valamilyen kéjes élvezet iránti igény lehet az, hogy az állam agyonbonyolítja (magyarul: agyonszivatja) mind a meghatalmazottat, mind a meghatalmazót. A NAV – főleg természetesen személyek esetén – nagyon szereti, ha egy laikus fordul hozzájuk, akit kényük-kedve szerint tudnak terelgetni, tologatni és hazaküldeni. Egy meghatalmazottal csak a „baj van”, hiszen rendre ismeri a szabályokat, vele sokkal nehezebb packázni.
A keresetkimutatás terén már a bevezetésekor kifogásoltam – az MKOE képviseletében – a meghatalmazotti jogos tiprását és magyarázatot követeltem. Meg is érkezett 2024 áprilisában egy hivatali iromány, amelyben közlik, hogy azért nem teszik lehetővé a képviseletet – most tessék figyelni – mert az állami adóhatósághoz bejelentett képviseleti jogosultság kizárólag az adóügyekre vonatkozik, és nem terjeszthető ki a magánszemély nevében a pénzintézetek felé történő ügyintézésére.
Nem igazán lehet örülni annak, amikor a hivatal hazudik
A kérelemre, az adózó saját adatairól való adatszolgáltatás egyértelműen adóügy, de nézzük meg a hivatal magyarázatát arról, hogyha az nem adóügy, hanem egyéb közigazgatási ügy. Nos, a NAV számos olyan jogosultságot is köteles kezelni, ami nem adóügy és ezek terén számos esetben – a keresetkimutatással hasonlóan – szintén jogellenesen jár el. Ilyenek például a fémkereskedelemmel, a hulladékgazdálkodással vagy a szellemi tulajdon védelméhez kötődő ügyek. A NAV a keresetkimutatásnál tapasztalt módon jogellenesen korlátozza a webes ügysegéden való eljárást, vagy a jövedelemletiltás kapcsán az ügyintézési jogokat. Tény azonban, hogy az ilyen ügyekben is lehet és kell is biztosítania az adóhatóságnak a meghatalmazásra való jogot (Ákr. 13-14.§), ami szerepel is az UJEGYKE nyomtatványon, megjelölhető kategóriaként. Az adóhatóság nem tért ki arra, hogyha mégis adóügyön kívüli ügy lenne az adóadatok lekérdeztetése és egy bank felé való továbbítása, akkor az miért hiányzik az UJEGYKE nyomtatványról. Az is kérdés, hogy miért nincs „full” jogosultság, amikor végre jelölhetné a meghatalmazott, hogy „mindenre is” jogosult az ügyfelével kapcsolatosan, miért kell ez a játszadozás, hogy a végtelenségig bonyolítják a témát.
Valójában egyik kifogásolható esetben sincs jogszabályi tiltás a meghatalmazottságra és a „hivatalos” válaszban adott válasz is hamis. Természetesen rákérdeztem újra a témára és rávilágítottam arra is, hogy egy sor adóügyön kívüli ügyben is helye van a meghatalmazottként való eljárásnak, köztük annak az esete is ott van, amikor az adózó még nem is adózó. Ilyenek például:
- Art. 25.§ (2) adóregisztrációs akadály elleni kimentési kérelem
- Art. 37.§ (4) adóazonosító igénylése
- Art. 68/A.§ bűnügyi letét visszaigénylése
- Art. 198.§ (4) természetes személy fizetési könnyítése
- Art. 199.§ (1) természetes személy automatikus részletfizetése (ráadásul itt a „természetes személy adózó kérelmére” fordulat szerepel
A válaszuk csak annyi volt, hogy álláspontunkat fenntartjuk, véletlen tévedésről tehát szó sincs, ez szándékos jogszabálysértés!
Az ilyen hivatali jogszabálysértésekkel szembeni fellépés fárasztó és embert próbáló feladat. Ennek a küzdelemnek a része a NAV telefonos ügyfélszolgálatával lefolytatott vita, amire azért van szükség, mert szóban kimondottakat a hivatal nem biztos, hogy le is írná, vagy egyszerűen nem válaszolna, ha meg a vita túl kényessé válik, akkor azt önkényesen megszakítják – magyarul rám teszik a telefont. A közzétett beszélgetés a teljes hanganyag változtatás nélküli. A GDPR rendelet szerint a hangfelvétel jogos érdek (14. cikk (5) b)) alapján került általam is rögzítésre, a kormánytisztviselő hangjának közzététel szempontjából az érdekmérlegelést elvégeztem. A felvétellel (elvileg) a NAV is rendelkezik és ezúton hozzájárulok, hogy a beszélgetés tényét és az általam közzétett tartalmat megerősítsék.
Ennyi erővel persze a jogszabálysértést is elháríthatnák, igaz?
Ruszin Zsolt, a FairConto Zrt. részvényese
