Benyújtották az első adótörvénycsomagot (2025 ősz)

A korábbi, társadalmi egyeztetésre kitett javaslathoz képest alig volt változás. Az elküldött javaslataim, észrevételeim közül az áfa csoportra tett apró észrevételem került beépítésre, a többi nem. Az összehasonlításra felkértem a ChatGPT-t, az elemzése alább látható.

A két dokumentum összevetése alapján az alábbi főbb eltérések találhatók a társadalmi egyeztetésre bocsátott normaszöveg (Normaszöveg.pdf) és a benyújtott törvényjavaslat (12801.pdf) között:

ÚJ vagy kiegészült részek a benyújtott (12801.) változatban

1. Bevezetés kiegészült:

   • A benyújtott szöveg elején hivatalos irományfejléc és metaadatok szerepelnek (T/12801., benyújtó: Semjén Zsolt, előadó: Nagy Márton).

   • A normaszöveghez képest a bevezető szöveg rövidebb, szerkesztettebb formában jelenik meg, és a [3] pontban kimondja:

     „A fentiekre figyelemmel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja.”

2. SZJA-törvény új bekezdésekkel bővült:

   • Új 48. § (2b) bekezdés: a háromgyermekes anyák kedvezményéhez kapcsolódó adóelőleg-nyilatkozatról szól.
     → Ez teljesen új tartalom, a korábbi normaszövegben nem szerepelt.

   • 67/C. § (5)-(7) újraszabályozva: a „bármely év” kifejezés maradt, de rögzítve lett a számítási mód (adókulcs × veszteség).
     → Tehát precizírozták a kriptoeszköz-ügyletek veszteségének elszámolását.

   • Új 111. §: átmeneti szabályok, amelyek korábban nem voltak — rögzíti a 2025-ös alkalmazás kezdőpontját több paragrafusra.

3. Tao. törvény jelentősen bővült:

   • Új 22/C. § (6) d) pont és (11a)–(11d) bekezdések a sportcélú ingatlanokra vonatkozó támogatási szabályokkal (pl. jelzálogjog, elidegenítési korlátok).
     → Ezek teljesen új rendelkezések, nem voltak a normaszövegben.

   • Egyéb, korábbi módosítások (pl. „elszámolható költség 10%”) megmaradtak.

4. KATA–KIVA törvény (CXLVII/2012):

   • Apró pontosítás: a (20. § (4) c) pontjában) a „tárgyévi mérleg” helyett a „előző évi mérleg” kifejezést használja.
     → Ez módosult az előző verzióhoz képest.

5. Minimumadó (2023. évi LXXXIV. törvény):

   • A definíciók részletesebbek: például a „egyszerűsített lefedett adó” most kifejezetten kizárja a 20. § (3) a–e) pontjában felsorolt adókat – korábban ez nem szerepelt.

   • A „egyszerűsített tényleges adómérték” most „egy állam vonatkozásában” számítandó – korábban nem volt ennyire pontosítva.

   • Több helyen szerkesztési és fogalmi pontosítás történt.

6. ÁFA-törvény (CXXVII/2007):

   • Új 375–376. § beiktatva – ezek átmeneti és hatálybalépési szabályokat tartalmaznak (mellékletek alkalmazásának időpontja).

   • A 8. § (4c) új megfogalmazása részben módosult: a hatósági kijelölés és a megszűnés esetei pontosítva.

   • A 10. melléklet és a 3. melléklet módosítása átkerült más paragrafusok alá (új 23–24. §).

7. Jövedéki adó (Jöt.) – új elem:

   • Új fogalom: „kisüzemi habzóbor előállító” (3. § (3) 16a. pont).
     → Ez nem szerepelt az egyeztetési verzióban, tehát teljesen új beiktatás.

Kimaradt vagy átszerkesztett elemek a benyújtott verzióban

1. Normaszöveg 67/C. § (5)-(8) → a (8) bekezdés kimaradt, a (7a) megmaradt.

2. Áfa tv. 8. § (4a)-(4c): az eredeti (4c) szövegben szerepelt a NAV által kijelölt képviselő – az új verzióban ez átkerült és megrövidült.

3. Az Áfa tv. 362. § (2) azonos tartalmú maradt, de számozása és hivatkozásai pontosítva lettek.

4. A Minimumadó-törvény 3. § 32b. pontja rövidült – a „feltéve, hogy elfogadott pénzügyi standard” kitétel megmaradt, de a szerkezete átalakult.

⚖️ Összegzés

• A benyújtott javaslat tartalmilag bővült több új fejezettel (pl. SZJA anya-kedvezmény, Tao sportcélú ingatlan, Jöt. kisüzemi bor).

• A kriptoeszköz-veszteség elszámolása maradt, de részletesebben szabályozzák.

• Az átmeneti és alkalmazási rendelkezések száma jelentősen nőtt.

• Néhány technikai hivatkozás és szóhasználat (pl. „előző évi” → „tárgyévi”) finomodott.

• A társadalmi egyeztetésre bocsátott verzió sokkal rövidebb és inkább vázlatos volt; a benyújtott változat már a parlamenti formába szerkesztett, bővített, pontosított szöveg.

A társadalmi egyeztetés nem arról kell, hogy szóljon, hogy a szakmai diskurzust a minisztérium teljesen mellőzi, majd megy a saját feje után. Ez főleg egy a szakvégzettséggel és szakmai gyakorlattal nem rendelkező államtitkár esetén esik sokkal súlyosabban a latba.

A legfájóbb, hogy a tagi kölcsön elengedésével kapcsolatosan az NGM továbbra is az illetékfelszámítós-végelszámolásbefejezős-elengedős-kamatoztatós ostobaságot akarja megvalósítani, ami szakmailag helytelen. A témát továbbra is számviteli oldalról kell (kellett volna) rendezni.

Ruszin Zsolt, a FairConto Zrt. részvényese