Az E-ING miatt az eddigi 1 helyett 3 mozzanatban jön be az illeték kiszabáshoz szükséges információ és ha valamilyen adminisztrációs hiba történhetett – például HRSZ elírás – a NAV ügyintézői akár kétszer is kiszabhatják ugyanazt az illetéket.
Az ingatlanvásárló decemberben rendben megfizette az illetéket, majd márciusban érkezett a váratlan sokk: egy újabb felszólítás a már rendezett összegről. Az adózót nemcsak a tartozás réme, hanem a hivatali bizonytalanság is komoly stressz alá helyezte, miközben azt próbálta kideríteni, hová tűnt a pénze. Mivel a határozaton megjelölt ügyintéző érdemi választ nem adott, a könyvelő kénytelen volt az országos ügyfélszolgálaton (ÜCC) keresztül nyomozni az ügy után. A hosszas telefonos utánjárás végén derült csak ki, hogy nem az ügyfél hibázott, hanem a hatóság rögzítette kétszer ugyanazt a fizetési kötelezettséget.
A rejtélyt okozó két NAV ügyintéző egy szobában, egymással szemben ülve, három hónap különbséggel ugyanazt az adásvételt dolgozták fel. A háttérben az E-ING rendszer „fejlődése” állt: az információk immár három különböző csatornán érkeznek az adóhatósághoz, és ha a rendszer nem illeszti őket pontosan a helyrajzi számhoz, az adózó bónuszként megkaphatja duplán is a fizetési meghagyást.
A felszólítás azonnali stresszt okozott az adózónál, mert neki kellett bizonyítania, hogy nem tartozhat, a könyvelőnek pedig többlet-adminisztráció keletkezett: a beadványban megjelölt ügyintéző nem mondott semmit, ügyfélszolgálat nem látta át az indokot, ezért ismét az eredeti ügyintézőhöz fordultak és csak több körös telefonálás után állt össze a kép. A veszprémi NAV ráeszmélt a hibára és visszavonta a második fizetési meghagyást, bocsánatot azonban nem kértek.
Az eset után telefonon megkerestem az illetékes veszprémi osztályvezetőt, aki előbb tagadta, majd elismerte, hogy ilyen esetek előfordulnak, illetve nem egyedi hibáról van szó, továbbá az ügyet rendezték, de többet kívánt mondani és megszakította a hívást. Ugyanígy járt el az igazgatóhelyettes asszony is.
Egy másik igazgatóságon egy középvezető viszont sokkal közlékenyebb volt és elmagyarázta, hogy az E-ING miatt az illetékmegállapításhoz szükséges információk – az adásvételi, a B400 és a tulajdonjog bejegyzése – immár több csatornán érkeznek be az adóhatósághoz, eltérő időpontokban, így a feldolgozás nem egyetlen egységes folyamatban történik, ezért aztán ugyanaz az ügy több feldolgozási ponton is megjelenhet, miközben az igazgatóság napi szinten nagyságrendileg akár ezres ügyforgalmat kezelhet, ha éppen az ingatlanpiacon konjukturális időszak zajlik. Ez pedig hibák előfordulásához vezethet.
Ruszin Zsolt, a FairConto Zrt. részvényese
Save as PDF
