A banális ügynek indult a téma, aztán a Számviteli Levelek sündisznóállásba vonult, a szakmai hibát pedig nem volt hajlandó beismerni. A téves válaszuk kijavítása helyett azt közölték, hogy következetesen ellenálltak annak a „kezdeményezésnek”, hogy szakmai vitahellyé váljon a szerkesztőség. Lássuk miért lett volna jobb inkább egy elegáns korrekció. (A kép természetesen csak illusztráció…)
A 2014.11.27-én, 6494. sz. kérdésre adott válaszban a Számviteli Levelek részéről azt állították, hogy a PM rendelet szerinti „szerződés alapján történő teljesítések” terén kölcsön kamata helyett a kölcsön ÖSSZEGE is a teljesítés része.
Ez a válasz hamis!
A válasz 2014-ben is hamis volt és a mostani – változatlan – fogalmi körben is hamis, tévedésről szó sincs, az szándékosan tartalmaz helytelen választ. A kölcsön összege ugyanis nem része a teljesítésnek és ezt a NAV is így tudja! Az észrevételem nyomán kapott válasz azt állította, hogy a kérdés több szerződés összevonhatóságáról szól. Valójában a kérdés azt firtatta, hogy a „szerződés alapján történő teljesítések” körébe miért tartozna bele a kölcsön összege, főleg, ha több, rövid, nagyobb összegű, rövid ideig adott (értsd: likividitási) kölcsönt ad a nyújtó, hiszen ekkor az egyes kölcsönök tőkeösszege az adóévben duplikálva jelenne meg minden egyes kölcsönnyújtás és azt követő visszafizetés esetén, minimális kamat felmerülése mellett. Például, ha egy anyavállalat ad minden hónapban 10 napra 10 mFt-ot, amit 10 nap után visszakap, akkor az évi 120 mFt kölcsön, de a kamat összege, 10%-os kamatot feltételezve, kölcsönönként nagyjából 27 ezer forint körül alakul, ami 12×27 eFt. Ez pedig messze alatta van az akkori 50 milliós mentességi küszöbnek – ami jelenleg 100 millió!
Igaz?
Nos, egy ilyen kölcsön miatt egyáltalán nem kellene transzferárnyilvántartást (jelenleg NAV adatszolgáltatást is) készíteni a tételekre, még összevonás esetén se és nem szabad hinni a témában a Számviteli Levelek álláspontjának.
A Számviteli Levelek szándékosan és tudatosan rejti a válaszadók személyét, ami szakmailag aggályos és felsőbbrendű viselkedés, de jól illeszkedik a hivatali/minisztériumi gyökerekkel rendelkező szakértői stábhoz. A stílusból kikövetkeztethető, hogy a választ a nyugalmazott főosztályvezető úr – Dr. Nagy Gábor – adta. Vélhetően, amikor rájött a hibájára, akkor közölte, hogy nem foglalkozik „tovább” az észrevétellel. A nyugalmazott főosztályvezető úrnak az ilyen kínos szituációk helyett inkább munkamentes, hosszú éveket kívánok, jó egészségben és boldogságban!
Ruszin Zsolt, a FairConto Zrt. részvényese
