Az adóhatóság megünnepelte, hogy képes volt egy gagyi elnevezést megváltoztatni, ami ráadásul nem is az övé volt. Ha a KOBAK elnevezését sikerült lecserélni, akkor talán meg lehetne oldani, hogy ne kelljen Onyázni vagy az Über Pocsék Oldalon navigálni. Sokkal értelmesebb elnevezéseket várunk az adóhatóságtól!
A KOBAK lenyúlta az elnevezést, ami sosem volt az övé
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2026. szeptember 10-én egyszer csak úgy döntött, hogy a hosszú évek óta KOBAK néven futó informatikai rendszerét mostantól sokkal prózaibb módon Pénztárgép Portálnak nevezi. A NAV közleménye szerint a hivatal magyarázata mindössze annyi, hogy az új név „egyértelműbben jelzi a felület szerepét”. A KOBAK a NAV-nál a Külső Online Bejelentő- és Adatszolgáltató Keretrendszer rövidítése volt, amelyen az online és immár az e-pénztárgépekhez kapcsolódó ügyeket, valamint a nyugtaadat-szolgáltatás egy részét lehet intézni. Maga a rendszer ettől nem változik, még a régi webcím is működik tovább.
Csakhogy a KOBAK név Magyarországon már jóval azelőtt használatban volt, hogy a NAV 2016-ban elővette volna. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Semmelweis Egyetem 2011-ben hozta létre a KOBAK konzorciumot, amelynek neve a „Konzorcium a biotechnológia és bioinformatika aktív tanulásáért” elnevezésből származott. A BME saját, 2015-ös beszámolója szerint a programban tizenkilenc jegyzet és hat virtuális laboratórium készült. Vagyis amikor a NAV megalkotta a saját KOBAK-ját, a rövidítés legalább öt éve már dokumentáltan használatban volt Magyarországon.
A NAV csak 2016-ban húzta a fejére a KOBAK-ot
A NAV saját évkönyve alapján pontosan rekonstruálható, mikor jelent meg az adóhatósági KOBAK. A NAV 2016. évi évkönyve arról számol be, hogy az Online Pénztárgép Rendszer fejlesztése során a korábbi Internetes Forgalmazói Felületet, valamint a Bevizsgáló és Teszt Felületet egy integrált szolgáltatás váltotta fel. Ennek lett a hivatalos neve Külső Online Bejelentő és Adatszolgáltató Keretrendszer, vagyis KOBAK. Az elnevezés tehát nem valamilyen ősi NAV-os hagyomány: 2016-ban kreálták.
A történetben különösen szórakoztató, hogy 2026-ra már nem kettő, hanem legalább három különböző KOBAK létezett a magyar intézményi világban. Az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont 2024-ben jelentette meg a KOBAK – Komplex Beszélt Anyanyelvi Képességtesztet, Lukács Ágnes és Kas Bence munkáját. A Nyelvtudományi Kutatóközpont jelenlegi oldalán ma is KOBAK néven szerepel a 3 és 13 év közötti gyermekek nyelvi képességeinek vizsgálatára szolgáló sztenderdizált teszt. Egy rövidítés, három egymástól teljesen független jelentés: biotechnológiai konzorcium, NAV-os pénztárgéprendszer és gyermeknyelvi képességteszt.
Tíz év kellett hozzá, hogy Pénztárgép Portál legyen a pénztárgépes portál neve
A NAV közleménye nem állítja, hogy védjegyvita, jogi felszólítás vagy bármilyen formális névütközés miatt kellett volna elhagyni a KOBAK nevet. Ilyen következtetést a nyilvánosan elérhető információkból nem lehet levonni. A hivatal kizárólag azzal indokolta az átkeresztelést, hogy a „Pénztárgép Portál” egyértelműbben mutatja meg, mire való a rendszer. Ez egyébként nehezen vitatható: az átlagos könyvelőnek vagy vállalkozónak valószínűleg valóban több információt hordoz a „Pénztárgép Portál”, mint a „Külső Online Bejelentő- és Adatszolgáltató Keretrendszer” szavakból összerakott KOBAK.
Ami viszont tény: a NAV által választott KOBAK elnevezés nem volt egyedi, és még csak nem is volt az első Magyarországon. A BME–Semmelweis KOBAK öt évvel korábban létezett, később pedig a nyelvészek is létrehozták a saját KOBAK-jukat. A NAV végül tíz év után jutott el oda, hogy a pénztárgépekkel foglalkozó portált egyszerűen Pénztárgép Portálnak nevezze. Néha az állami digitalizációban is a legegyszerűbb fejlesztés a leghosszabb projekt: előbb kellett hozzá egy évtized, hogy kiderüljön, a pénztárgépes portálnak talán az a legérthetőbb neve, hogy pénztárgépes portál.
Ruszin Zsolt, a FairConto Zrt. részvényese
Save as PDF
