955 milliárd forintból bővíti akkumulátorgyártó üzemének kapacitását a Samsung SDI. A Külgazdasági és Külügyminisztérium egyedi kormánydöntéssel adott támogatásainak listájából kiderül, hogy a bővítéshez a magyar állam 133 milliárd forintot adott 2025 októberében, ezzel összesen 197 milliárd forintra nőtt a támogatásuk, úgy, hogy az akkugyár környezetvédelmi engedélyét megsemmisítette a bíróság. A Samsung nem vállalta új munkahelyek létrehozását, a beruházásról csak az derül ki, hogy az „elektromos járművek akkumulátorcellái és moduljai gyártását végző üzem” kapacitását bővítik.
A jogállamiságot sutba vágva, egyetlen nap alatt benyújtott és elfogadott adókönnyítő csomag egy 80-90 milliárdos morzsa, amit a „lenn tartott” társadalmi rétegek számára dob a hatalom az országgyűlési választások előtt. Ez a motívum nem volt ismeretlen a kormányfő előtt, arról már 2007-ben értekezett és most élőben is gyakorolja, miközben erre nincs a büdzsében pénz. Ehhez képest a korábbi – csalódást keltő – nagyrészt adótechnikai csomag alig gyakorolna hatást a költségvetési hiányra.
A Nemzetgazdasági Minisztériumban ismét 5000 milliárd feletti költségvetési hiányára készülnek, aminek finanszírozására az USA magánbankjai fognak kölcsönt adni. Az adópolitikai-politikai kitekintés után vizsgáljuk meg ezeket a morzsákat, képeskönyv formában, rövid magyarázatokkal.
Összesen 10 mesterséges intelligencia (fejlett képszerkesztő modell) által generált dián mutatom be a NAGY adókönnyítést. Íme:
Az alanyi áfamentesség értékhatárának emelése a következő három évben a következőképpen fog alakulni: 2026-ban évi 20 millió, 2027-ben 22 millió, 2028-ban 24 millió forintra. Az áfa körbe belesodródó, de a követő év határértékét át nem lépettek visszaléphetnek az alanyi mentesség alá december 31-ig beadott, vagy utólagosan kijavítási kérelemmel. A KATA határértékének az emeléséről nincs szó, ami megint egy súlyos adópolitikai következetlenség.
Emelik az átalányadózók általános költséghányadát: ez 2026-ben 45 százalék lesz, 2027-ben pedig 50 százalék. A 80%-os és a 90%-os költséghányad változatlan marad. A saját eszközeivel, nagyrészt a saját helyszínről, a saját időbeosztásban dolgozó menedzsment, ügyintéző, „homeoffice” dolgozó simán kiszervezhető átalányadózó egyéni vállalkozásba és fogadható be tőle a tevékenységéért számla, a korábbi munkaviszonya megszüntetése mellett. Ilyenkor azonos költségszint mellett 20-30% körüli nettó jövedelem emelkedés válik érzékelhetővé az érintett számára. Ez tovább fog javulni 2026-ban és várhatóan 2027-ben is, miközben a munkaviszonnyá való átminősítés konkrét szabályai továbbra is hiányoznak.
A főállású egyéni vállalkozóknál csökkentik a minimálbér 112,5 százalékos szociális hozzájárulási adó (Szochó) alapját 100 százalékra. Az idegesítő +12,5 százalékot a Gyurcsány kormány által kitalált tevékenységre jellemző kereset utóhatása volt, ami miatt a differenciált (magasabb) járulékalapot akkor még a Nemzetgazdasági Minisztérium a magasabb egészségügyi kiadások érdekében elfogadott és helyesnek tartott. Aztán eltörölték a másfélszeres TB járulék alapot és most a Szochó növekményét. Így még az alacsonyabb bevételek esetén is tovább javul a munkaviszonyhoz képest az átalányadózás, de az a 80 és a 90 százalékos költséghányadú és a „normál” egyéni vállalkozásokat is érinti.
Kiszélesítik a kisvállalati adóra jogosultak körét. A nagy bérhányadú, masszívabb cégek még kedvezőbb pozícióba kerülhetnek, ezért egyre több alkalommal várható, hogy trüközni fognak a tulajdonlással, hogy ne legyenek egy nagyvállalat kapcsolt vállalkozásai. A belépési küszöb 2026-tól: 100 fő és 6 milliárd forint árbevétel, a kiléptetési küszöb 2026-tól: 200 fő és 12 milliárd forint árbevétel. A kisvállalati adóról mint adózási böszmeségről már egy korábbi cikkben értekeztem.
100 milliárd forinttal támogatják a környezeti károk helyreállítását és a zöld beruházásokat, amely jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházást, felújítást igényel és hat adóéven át vehető igénybe. Az adókedvezmény mértéke a beruházás típusától és az elszámolható költségek összegétől függ, de nem haladhatja meg a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget. Először a 2025. december 31. napját követően megkezdett beruházásra lehet alkalmazni a szabályt.
Adókedvezményt kapnak a magyar energiaellátók az infrastruktúra korszerűsítésére. Miközben különadókkal sújtják ezt a szektort, infrastrukturális beruházásokra lenne szükség, ezért amelyikük beruház, az adókedvezményt kap – rejtélyes, hogy miből, hiszen a különadó után nem marad nyereségük. Az adókedvezményük a számított adó legfeljebb 80 százalékáig érvényesíthető, először a 2026-ban megkezdett beruházások után.
Megemelik a kiskereskedők adósávjait, a kulcsok maradnak. új sávhatárai 1 milliárd, 50 milliárd és 150 milliárd forintban kerülnek megállapításra. A becslések szerint 3500 kisebb kereskedelmi cég jár jobban, ami az összpiac felét jelenti és ezek a cégek az adócsökkentést szinte biztosan benyelik, abból a fogyasztók semmit se kapnak majd. A forgalom másik felét adó TOP10 kiskereskedelmi adója változatlan marad, az adócsökkentés egyértelműen „multiellenes” lépés és egyáltalán nem segít az infláción, ami már hónapok óta nem élelmszeralapú.
Fél évvel eltolják az üzemanyagok jövedékiadó-emelését. Erről a 20 milliárdos adókiesésről a kormányfő a sajtótájékoztató során különösen hosszasan és zavarosan beszélt, mintha érzelmi kötődést mutatna az adóbevételek iránt.
A negyedéves TAO-előleg fizetés értékhatárát 5 millió forintról 20 millióra emelik. A ritkább adóelőlegfizetés könnyebb finanszírozhatóságot jelent és arra igénybe lehet venni az automatikus részletfizetést, illetve megbízható adózó esetén az 1 éves halasztást is. Persze a vérmes könyvelők eleve a „nullajós” bevallást alkalmazzák, kiiktatva teljesen az adóelőleget, hiszen az az önellenőrzéskor az már fel se merülhet.
Már csak nagyjából 80 egyéni vállalkozó van, aki havonta küldi be a bevallást és fizeti a járulékokat. Számukra az új rend az átalányadózóknál már ismert negyedéves lesz 2026-tól. Emellett megvalósítják a 2022-es javaslatomat, amely szerint a NAV fogja elkészíteni közel félmillió egyéni vállalkozó biztosítotti bejelentését 2026-tól (a többi egyéni vállalkozó nyugdíjas). A jogellenesen funkcionáló „munkavégzés jellege” rovatot azonban továbbra is „kézzel” kellene bejelenteni, amit törölni kellene és ezt az információt beleolvasztani a 2658-as bevallásba, különben az egész egyszerűsítés idegesítően félsóderes marad.
Apropó, ha már sikerült egy javaslatomat megvalósítani, akkor az alig használt NAV mobil helyett a foglalkoztatási bejelentés tényéről nem küldene végre a NAV a foglalkoztatottnak egy ügyfélkapus tájékoztatást? Ezt „csupán” 12 éve javasoltam először…
A jelen cikk írásakor az adókönnyítő csomagból csak egy kövér aláírást tartalmazó, még nem szatyrozott példány szerepelt a parlamenti honlapon. Ha a közlönyben is megjelenik, akkor azt a linket is közzéteszem.
Ruszin Zsolt, a FairConto Zrt. részvényese
Save as PDF
