Csalódást keltő társadalmi egyeztetés az adótörvényekről – lózungok helyett, nemcsak vájtfülűek számára

A Nemzetgazdasági Minisztérium az elmúlt években se találta el a benyújtott törvényjavaslattal a korábbi egyeztetésre bekínált szöveget és főleg a kardinális témák terén van rendre nagy mozgás. Az országgyűlési választásokhoz közeledve érdemes minden részletre odafigyelni, mert nagyot lehet kaszálni, ha a Karmelita osztogató hangulatban van és aki lemarad, az kimarad. A részletszabályok terén viszont változatlan trend az átgondolatlanság, az elnagyolt, pongyola szöveg. Ráadásul ez még csak az első adócsomag. Hamarosan jön az újabb. A javaslatokból a KKV-kat érintő rendelkezések kerültek bemutatásra. Lássuk a részleteket!

Kripto adatszolgátatás, veszteségnyilvántartás, és KIVA házipénztár miatti igazságtalan adóztatás

Az egyik javaslat 2026. január 1-jétől tervezi bevezetni az új kripto adatszolgáltatási szabályokat a DAC8 EU irányelvnek megfelelően, ami részletes adatszolgáltatási kötelezettséget ró a kriptoszolgáltatókra a NAV felé a tranzakciókról és jövedelmekről.

A másik javaslatban szerepel, hogy a kriptosok táblázataival való megküzdés helyett előírt legyen a veszteség nyilvántartása. A szabályozás azonban nem mondja meg a módszert, csak a végeredményt, így a kriptosok simán odarakhatnak egy olyan táblázatrendszert a revizorok számára, ami átláthatatlanul bonyolult lesz és a végén lesz egy „TOTAL”, aztán lehet nyomozni, hogy az miként jött ki. Jó lesz.

A kisvállalati adó alá tartozó cégeknek is lehet a birtokában kripto, ami a számviteli szabályok szerint pénztárnak számít és a növekménye növeli a KIVA alapját. Ez az igazságtalanság nemcsak a kripto, de az elektronikus pénzben vezetett pénzforgalmi számlát is érinti (Revolut, BINX). Sajnos a minisztérium által összehozott jogalkotási hibát nem kívánják visszamenőleg helyretenni, az csak 2026.01.01-től lépne hatályba. Innen is üzenem, hogy az a szűk vállalati kör, ahol a kripto és az elektronikus pénz növekménye miatt adóztatnak nem kezelhető úgy, hogy a NAV véletlenül nem ellenőrzi őket. Tudvalevő ugyanis, hogy a KIVA alanyokat alig ellenőrzi a NAV és ha még ellenőrzi is, az elektronikus pénzt nagyon-nagyon ritkán veszik elő. Ettől még a helyes lépés a visszamenőleges hatály lenne.

Az eÁFA jogutódlás esetén való érthetetlen bekorlátozása

Nem lehetett vita azon, hogy az áfa csoporttagnak „hozzájáruló nyilatkozat” nevű dolgot kellett produkálnia, ehhez képest valamelyik bürokrata kitalálhatta, hogy a tag nemcsak hozzájárul, hanem arról is nyilatkozik, hogy a csoportszabályzat alkalmas a belső és külső kapcsolatok egyértelmű, megbízható és maradéktalan elkülönítésére. Szerintem meg a csoporttagnak kuss a neve, ne minősítgesse a szabályzatot.

A NAV általi kijelölést értem, bár én a csoport helyében nem tökölődnék és megválasztanám az új csoportképviselőt. A problémát itt az okozza, hogy a NAV a megbízható szolgáltatók általi azonosítást a felületeire való belépéskor nem fogadhatja el, így az adóhatósággal nem lehet közvetlenül kommunikálni elektronikus aláírással, hanem ahhoz belföldi ügyfélkapus azonosítás (KAÜ) kell. Ez egyébként a többi tagállamnál nem szokás, ott elfogadják az eIDAS kompatibilis elektronikus aláírással való azonosítást/belépést.

Az EVA kapcsán 

Az EVA alanyok fordított adózását végre törölnék a törvényszövegből. Jó reggelt, NGM!

Az örökölt vagy vásárolt telek 4 éves beépítése esetén kérhető illetékmentes átszabása

Néhány hivatalnok jogellenesen a jogalkotói akarattal szembemenve igyekezett megilletékeztetni a megvásárolt, vagy megörökölt telken 4 éven belül felépült lakóingatlant. Muszáj volt őket helyretenni. Főleg a kormányhivatal pofátlan „hallgatásos” módszerének elfogadása mutatja a közigazgatás béka perspektíváját. Gondoljuk csak el: a NAV azt fogja közigazgatási cselekménynek tekinteni, hogy nem történik az új ingatlan bejegyzési ügyében semmi. Ez az, ami nem semmi. Egyébként a kormányhivatal már nem küldözget semmit, a NAV fogja kiturkálni az adatokat egy interfészen keresztül, így a korábbi átadogatós szakaszt törölték.

A tagi kölcsön illetéke

Ritkán olvashatok ilyen abszurd pongyolaságot, ami ráadásul egy fájó (alkotmányellenes és észérvekkel szembehelyezkedő) témáról szól, a tagi kölcsön elengedéséről.

A tagi kölcsön a tulajdonos pénze. A tulajdonos csupán azért nem tőkeként adja, mert az állam pofátlan adminisztrációs terheket rendel a tőke szabad áramlása elé (értsd: ügyvédkényszer, cégbírósági illetékek és közzétételi díj). A tőketartalékba helyezést meg a minisztérium számviteli főosztálya tiltja (értsd: Mészáros László), aki szerint az csak a tőkeemeléskor lehetséges. Az eredménytartalékba bő 20 év kínlódás után csak az elengedett osztalékot sikerült beemelni, a tagi kölcsönt bezzeg nem. Mardos a szekunder szégyen, miközben a külföldiek nem véletlenül bélyegzik az ilyesmi láttán az ország egyes döntéshozóit idiótának.

Mindeközben a társasági adó és a számviteli törvény módosításából kihagyták a tagi kölcsön elengedésével kapcsolatos adóalapcsökkentő szabályokat. Bizony.

Ilyen előzmények után képesek voltak a minisztériumi fogalmazók odahajítani az illetéktörvény agyonszámozott 17.§-ba, hogy „a tulajdonos által nyújtott kölcsön végelszámolás keretében történő elengedésével bekövetkező vagyonszerzés, amennyiben a végelszámolás a cég törlésével fejeződik be.”

Ezzel az átgondolatlan szakasszal számos probléma van: nem biztos, hogy a tagi kölcsönt a tulajdonos nyújtotta, lehet, hogy csak megvette a követelést, vagy azt megörökölte. A „végelszámolás keretében történő elengedés” ismeretlen gazdasági fogalom, nem világos, hogy az mikor kezdődik, és mikor végződik. Az meg egyenesen pofátlan jogalkotás, ha az illetékmentességet egy jövőben bekövetkező „cég törlésével fejeződik be” eseményhez kötik, amihez hozzáraktak egy ostoba illetékmegállapítási eljárást, amit előbb felfüggesztenek, de ha valamiért nem törlik a céget, akkor az illeték fennmarad és megfizetendővé válik + az adózótól akár független okokból eltelt időre számítandó késedelmi pótlékkal !!! Tejóég!

Sajnos ilyen szabályok csak ott születhetnek meg, ahol az az adóügyi államtitkár (Gerlaki Bence), nem rendelkezik adózási és/vagy számviteli szakvégzettséggel.

Mi lenne a megoldás a tagi kölcsön kezelésére?

A tagi kölcsönt – miután az a tulajdonos pénze – integrálhatóvá kell tenni a cég saját tőkéjébe SZÁMVITELI szabályozás által! Miután a tagi kölcsön bármikor tőkévé lenne fordítható, annak nyereségként való „értelmezése” és az illeték alá vonása abszurd ostobaság. Ha számvitelileg tőketartalékba, eredménytartalékba, vagy lekötött tartalékba lenne helyezhető a tagi kölcsön, akkor az adózás ugye fel sem merül.

Ezért meg kell alkotni azokat a szabályokat, amelyek a tagi kölcsönt bármikor tőketartalékba, elengedés esetén az eredménytartalékba, vagy veszteség finanszírozása esetén lekötött tartalékba helyezhetővé teszik, pénzmozgás nélkül! Ezzel egyidejűleg meg kell szüntetni a tőke szabad áramlását akadályozó tőketartalék-csökkentést korlátozó szabályozást is. Jelenleg ugyanis csak tőkeleszállításkor lehet tőketartalékot kivonni.

Ha végre sikerült a minisztériumban felismerni, vagy  hogy a tagi kölcsön nem kizárólag bevétel eltitkolásból és fiktív költség okán keletkezhet, attól még üldöznie kellene az adóhatóságnak mind a bevétel eltitkolást és a fiktív költségeket, nem pedig a végelszámoláskor, akár 30 évvel ezelőtti tagi kölcsön miatt adójogi bosszút állni, a tagi kölcsönt bevételnek és egyben ajándéknak minősíteni. Ezt a katasztrofális gazdasági igazságtalanságot a NAV érintett munkatársai szenvtelenül, szolgalelkűen kivitelezték, amit nem biztos, hogy meg lehet nekik bocsátani.

A tagi kölcsön kapcsán javasolható a múltra nézve az amnesztia, mert egy sor céget indokolatlanul sújtottak társasági adóval és illetékkel.

Társadalombiztosítási agyzsibbasztás

Miután a NAV évtizedek óta képtelen kezelni a megbízási jogviszonyt, ezért létrehoznak egy tartós megbízási jogviszonyt. Ez még rendben is lenne, csakhogy a tartós megbízási jogviszony az az a jogviszony, ami tartós. Az ilyen dodonai fogalmak nem felelnek meg a jogalkotás szabályainak! Ezt a fogalmat sürgősen ki kell javítani. Az se baj, ha a fogalom fél oldalas lesz, de így nem maradhat!

A társadalombiztosítás terén már serceg az új jogviszonykód-tábla, amely a kimondhatatlan KJNY rövidítésként lett elkeresztelve. Miután évtizedekig itt lehet velünk ez a kódrendszer, azért kreatívabb név kellene, ha már ez valamilyen kormányzati üzemeltetésű csodalekérdező portál alapját fogja képezni. Azt meg még mindig nem lehetett elérni, hogy a magánszemély – ha bejelentik, vagy kijelentik – kapjon egy ügyfélkapus értesítést. Helyette az elég gyengén teljesítő NAV mobilon lehet ilyen push üzenetet kapni. Ehh.

Automatikus részletfizetés

Az automatikus részletfizetési kérelmek terén van bőven gond. Minimális lépést tenne az NGM az értelmes megoldás irányába azzal, hogy a részletfizetést nemcsak a nyilvántartott, hanem az esedékessé válását megelőzően is engedélyezné a NAV. Nem meglepően ez sincs végig gondolva. Egyrészt ezt ki kell terjeszteni a megbízható adózókra és a nem magánszemélyek esetére is, mert jelenleg a NAV hol néhány nap alatt, hol hetek alatt bírálja el az „automatikus” kérelmeket, amik egyáltalán nem automatikusak.

Problémás a részletfizetés terén, hogy a NAV a nettó adótartozás fogalmát használja, holott a törvény az adótartozást említ. Ráadásul a törvényszövegből az is következik, hogy ki lehetne válogatni az adótartozásokat a 2 milliós határértékig, akkor is, ha egyébként az összes adótartozás több, mint 2 millió. A NAV ugyan néha visszakérdez, ha 2 millió felett van az össztartozás, de gyakoribb a sima elutasítás. A megbízható adózóknál – a zavar kedvéért – a nettó adótartás be van építve limitként. Ha már a zavar szóba került: a jogi személyek kérhetik a levont jövedelemadóra és TB-re a részletfizetést 6 hónapra, míg a természetes személy nem. Valaki igazán a homlokára csaphatna már a minisztériumban az ilyen ellentmondásos szabályok láttán és nekiállhatna azokat egységesíteni és egyértelműsíteni. Az meg hab lenne a tortán, ha az elbírálás automatizálható lenne és emberi beavatkozás nélkül, hiszen azért automatikus, igaz?

Felhívást követően törölt adószámok, áfa bevallás esetén nagyon hamar

Ha a jogi személynek nincs képviselője, a NAV felhívás után törölheti az adószámot. Ez a szabály jogos is lenne, ha a képviselők jókedvükben halnak meg, vagy jobb esetben lemondanak, anélkül, hogy a képviselőt pótolni lehetne. A képviselő bejelentése terén a cégbírósági, bírósági aktus, az ügyvédkényszer visszatartó erejű vagy az egyszerűen nem kivitelezhető.

Az adószám törléséről érkezhet a NAV részéről határozat – előzetes figyelmeztetés után – az áfa bevallás határidejét követő 91. napja után. Kétséges, hogy a NAV ezt a szabályt képes lesz egységesen betartani, ha azt nem automatizálják. Az persze nem változott, hogy a felhívást és a törlésről határozatot is át kell venni, amire van 11 munkanap, a jogerő pedig 15 nap. A fellebbezést nagyjából 1 hónap alatt bírálnak el és ismét lesz a másodfokú határozat letöltésére 11 munkanap. Így az ügyeskedők adószámának törlését – feltételezve, hogy a NAV a 91. napon elindítja a felszólítást – nagyjából egy fél évvel lehet elhúzni. A bevallások elmaradása rendszerint szimpla adózási mulasztás, nemtörődömség és a következmények ismeretének hiánya – vagy szándékos figyelmen kívül hagyása – miatt fordul elő, de ismerek olyan kivételeket, hogy az adózó számára objektív okok állnak fenn. Ilyenkor a beszámolóhoz hasonlóan kérelmezni kell. Kérelmezni, kérelmezni, kérelmezni.

Egyéb témák

• A javaslat szerint az is 30 év alatti anyának minősülne az egész évben, aki január 1-én annak minősült annak, mert például a magzata addig betöltötte a 91. napot.
• Az adatlopás és hasonló visszaélések miatti banki kártérítés adómentessé válik. Bár a botrányok miatt erre visszamenőleges szabály kellene, az csak 2026.01.01-től lép hatályba.
• A kiskeradó törvényben a módosítandó 6.§ (1a) bekezdésben nincs 2025-ben szövegrész, amit „2025-ben és a 2026-ban” szövegre változna.
• A reklámadót újabb 1 évvel elhalasztják. Teljesen abszurd, hogy van egy hosszú ideje nem hatályos egy létező adótörvény.
• A minisztériumban rájöttek, hogy az elektronikus felületen nemcsak kötelezettséget lehet teljesíteni, hanem kérelmeket is lehet benyújtani, így a törvényszöveg ezzel kiegészítésre kerülne.
• Az utólagos illetékfizetési engedélyek nyilvános közlését megszüntetik. Ez rendben van.
• A számla adatairól forintra kerekített értékben kell adatot szolgáltatni a NAV felé.
• Így 35 év után a késedelmi pótlékre benyújtható igazolási kérelem önálló jogorvoslati jogot kapott (bár szerintem eddig is volt neki).
• A számvitel terén csak a szokásos piaci árral kiigazított bekerülési érték és árbevétel szabályozásának finomítása szerepel a javaslatban.
• A helyi adókról szóló törvényben a vagyoni értékű jog definíciója kiegészül a lízingbevevői joggal, valamint a tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői joggal.
• A bazi nagy cégeknél már 2023 nyara óta (2019-től kezdődően) nem tart a NAV kötelezően adóellenőrzést (bizony) és ennek most a bennragadt részletszabályait a minisztérium töröltetné. Megdöbbentő, hogy a NAV most már olyan kicsi ellenőrzési kapacitással rendelkezik, hogy a nagy cégek akár évtizedekig működhetnek „szokásos” adóellenőrzés nélkül. A kiválasztásba kívülről nem lehet belelátni, ami súlyos korrupciós kockázatot hordoz.
• Az adategyeztetési eljárásban nemcsak az eltéréseket, hanem az „ellentmondások” kijavítását is lehet kérni. Az ilyen megfogalmazásokkal csak az a baj, hogy az a fránya jogalkotási törvény tiltja. Az ellentmondás nevű izét tessék szabályozni és akkor szó lehet róla. Az eltérés viszont nem igényel ilyen definíciót, mert az eltérés objektív kifejezés, míg az „ellentmondás” múlhat a megítélésen is, tehát az szubjektív elemeket is tartalmazhat.
• A köztartozásmentesség (KOMA) egyenértékű a nullás igazolással, azonban ennek ellenére gyakori, hogy nullás igazolás kérésével fordulnak az adózók a hivatalhoz, amit a NAV joggal sérelmezhet. Ezért a NAV weboldaláról való lekérdezése mellett immár az Über Pocsék Oldalon is lehet majd igazolást letölteni PDF-ben a köztartozásmentességről, cuki időbélyegzővel. Ha ez jól fog működni, akkor ez a lépés rendben van.

A javaslat ismét nem tért ki, hogy a családi pótlék és a korábbi „időszak” fogalmát végre helyreteszik-e, vagy marad a színvonaltalan, jogalkotási törvénynek ellentmondó normaszöveg, ami nem egyezik a propagandájukkal.

Ruszin Zsolt, a FairConto Zrt. részvényese