Ausztriában a tagi kölcsön a végelszámoláskor nem keletkeztet társasági adót sem, pláne nem illetéket. De nem tudok olyan országról, ahol egy ilyen helyzetet így megadóztatnának. Ilyen bolond szabályozás csak Magyarországon lehetséges, ami miatt folyamatosan exkuzálni kell magamat is más külföldi kollégák és cégtulajdonosok előtt.
A magyar társasági adótörvénynek és az illetéktörvénynek mentesítő szakaszokat kellene tartalmaznia, azonban ennek hiányában a végelszámoláskor fennálló tagi kölcsön növeli az eredményt, ami akár 9 százalék társasági adót okozhat. A magánszemélytől származó tagi kölcsönre emelett 18 százalék illetéket is kiszabhat a NAV.
Természetesen értem, hogy a magyar adóhatóság és a Pénzügyminisztérium is a tagi kölcsönre csupán két okot képes elképzelni: az egyik, hogy az adózó nem mutatta ki a korábbi bevételeit vagy hamis költségeket számolt el. Vannak azonban olyan cégek, ahol törvényesen költik el a saját tőkét, a működést pedig tulajdonosi kölcsönök finanszírozták.
Miért a tagi kölcsön?
Azért van szükség a tagi kölcsönökre, mert Magyarországon az Igazságügyi Minisztérium agyonbonyolította a törzstőke (+tőketartalék) növekedésének és csökkenésének adminisztrációját, sőt, még ügyvédkényszert is rendelt hozzá.
Az Igazságügyi Minisztérium már egyszer hajlandó volt kivenni egy adatot a cégbírósági egyablakból. A tevékenységi köröket levették a cégbíróság "válláról", a változtatás azonban botrányos körülmények között zajlott, 2009-2011 között, miközben lépten nyomon azt állította az aktuális kormány itthon és külföldön, hogy "egyablakos" rendszer van a cégek adatainak bejelentésére. Ez még most sincs teljesen így (lásd pl. cégkapu, KSH, székhelyszolgáltató, iratőrzés, táppénzigénylés, stb.).
Ha a törzstőke egy Kft., Bt., és egy Kkt. esetén is egy bejelenthető adat lenne és a tulajdonosok dolga lenne, hogy azt végrehajtsák (hiszen az végrehajtható az esetükben készpénzben) és csak egy elektronikus form alapján könnyedén elkészíthető döntést kellene csatolni a NAV felé vagy a cégbíróságnak megküldeni a magyarorszag.hu -n keresztül, akkor nem alakult volna ki a tagi kölcsön kapcsán az az elképesztő helyzet, hogy a megszűnéskor adóval 9% + 18% sújtják a tulajdonost pusztán azért, mert finanszírozta a saját cégét. A végelszámoláskor fennálló visszafizetetlen törzstőke ugyanis se nem lesz bevétel, se nem lesz illetékalap.
Mégis közszolgák és bírók ügyködnek évek óta azon, hogy a végelszámoláskor a tagi kölcsönöket megadóztassák. Most már ott tartunk, hogy a tőkeemelés közokiratba foglalt végzésével is szembemenve azt állítja a NAV, hogy vélelmezni lehet a tagi kölcsön elengedését. Sőt! A NAV a pótbefizetést is támadja, zavaros módon tagi kölcsönnek minősítve azt, lényeg, hogy adóhiányt állapíthasson meg.
Mindehhez az is kell, hogy a közokirat fogalmát is megtapossák az ilyen ügyekben döntést hozó bírók, akik előszeretettel ítélkeznek a NAV javára. Lehet, hogy ezért majd jár a Kossuth-Díj?
A megoldás az lehet, ha a tulajdonos felszámolást kezdeményezhet a saját cége ellen!
Ez főleg akkor logikus lépés, ha a cégnek nincs vagyona és a tagi kölcsön jelentős összegű, aminek jelentős adója és illetéke lenne.
Bár a felszámolóbiztos jogosan kap pénzt a felszámolásért, ennek korántsem kötelező a felszámolt cég által történő kifizetése (Csődtv. 31.§ és 45/A.§ (2) b)), annak megfizetését az állam szavatolja a számára (Csődtv. 60.§).
A felszámolási kérelem ugyan illetékfizetéssel jár és lehet, hogy ügyvédre is szükség van, de más költség elvileg nem merülhet fel, bár egyes bírók kifejezetten ellenségesek, ha a cég tulajdonosa úgy dönt, hogy a saját cége ellen felszámolási eljárást indít - holott ennek bőségesen oka lehet a jelen adózási-számviteli-cégjogi szabályok okán. Ha a bírót sikerül meggyőzni és elrendeli a felszámolást, a cégbíróság azt bejegyzi és lehet készíteni a zárást. Az átadást követően is célszerű követni az eseményeket, mert az a felszámoló, aki nem kap pénzt, gyakorta szokta egyszerűsített felszámolásra változtatni a cég lezárását, ami azt üzeni a hatóságoknak, hogy nem voltak iratok, még akkor is, ha azokat a könyvelő szabályszerűen átadta.
Vigyázat! A felszámolási eljárás nem tréfa. Bár a felszámolás alá került cég ügyvezetőjét számos adminisztratív kötelezettség terheli - amire természetesen adhat megbízást akár a könyvelőnek is - a feladatok elmulasztásáért akár 2 millió forintra is bírságolhatja a cégbíróság (Csődtv. 33.§). Egyébként a szabályosan felszámolt cég ügyvezetőjének lenni elvileg nem lehetne hátrány, a bankok mégis gyakorta tekintenek gyanakodva arra a személyre, akinek a nevén korábban "f.a." cég volt.
Ruszin Zsolt, a FairConto Zrt. részvényese